M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
263 Albert Zoltán Máté: Tildy Zoltán... Kovács Béla Antall József lakásán 145 lakott ideiglenesen, és együtt dolgoztak a párt új programján, amely végül nem készült el. Elhatározták az FKgP elnöki tanácsának létrehozását, a következő tagokkal: Kovács Béla, Tildy Zoltán és Kővágó József. Tildy egy memorandumot készített és küldött a kormányhoz az FKgP nevében (felhatalmazás nélkül),146 amelynek másolatát eljuttatta Kovács Bélához. Kovács ezt ismertette az Intéző Bizottság előtt, amelybe szintén be akarta választani Tildyt. Ez nagy vitát váltott ki. Főleg Csorba János és Pártay Tivadar emelt kifogást, kizáró okként fogalmazva meg Tildy tevékenységét a forradalom idején, tömegbázisának hiányát, népszerűtlenségét és diktátori egyéniségét . Kovács Béla azonban ragaszkodott hozzá. 1956 novemberének közepén két élesen megkülönböztethető vonal létezett a párton belül. Egyrészt Kovács Béláé, amely Tildy szerepeltetése mellett foglalt állást. Az ő tervük az volt, hogy elszigeteljék Dobi Istvánt a párttól. A másik vonalat a Dobi körül csoportosulók alkották, amelyben érdekes módon főleg olyanok voltak, akiket korábban Dobi, mint a kisgazdák elnöke kizárt a pártból. November közepén az FKgP polgári tagozatából többen (például Ortutay Gyula) bejelentették, hogy az Intéző Bizottsággal hajlandóak együttműködni, de Dobival már nem.147 Államvédelmi jelentés szerint, bár az Intéző Bizottság hallani sem akart Tildyről, Kővágó József kardoskodása miatt bevették a párt elnökségébe. Kővágó Tildy melletti kiállásának okaként említi az irat szerzője: „feltehetően Kővágóval egy szabadkőműves páholyban vannak...” 148 Ez a megjegyzés valószínűleg csak Tildy lejáratására szolgált. November 14-én délután, az Egyesült Izzóban megalakult a Nagy-budapesti Központi Munkástanács, amelynek küldöttsége este felkereste Kádár Jánost a parlamentben, hogy tolmácsolja a budapesti és több vidéki üzem dolgozóinak követeléseit. Kádár ekkor a pártokat illetően kijelentette: „Feladjuk a párt monopol helyzetét, több pártrendszert [sic! ], tiszta, becsületes választásokat akarunk.” 149 Kádár tárgyalásra hívta az Országházba Kovács Bélát, amely találkozó november 10–15. között valósult meg, Dobi István közvetítésével. Ezen részt vett Marosán György is. Kádár egy újabb, második tárgyalást helyezett kilátásba, ezért Kovács 145 Budapest, Ferenciek tere 5-7. Itt zajlottak a politikai tárgyalások (más pártok képviselőivel is), ülésezett a Kisgazdapárt intéző bizottsága és elnöki tanácsa. Itt találkozott Kovács Béla, Tildy Zoltán és B. Szabó István, illetve Antall József, Csorba János, Kővágó József, Pártay Tivadar és mások. Itt fogadta Kovács Béla többek között Varga Istvánt és Rácz Jenőt is. Antall József – Göncz Árpád – Vörös Vince: Független Kisgazdapárt 1956. november 16. História , 1988/6, [17–19.] 17. 146 Névtelen: Kivonat. „Budai” fedőnevű ügynök jelentéseiből. (dátum nélkül). ÁBTL 3.1.9.- V-150000/4 /31. 147 Jelentés. Az FKP újjászervezéséről..., 1957, 49–51. 148 „Róka”: Jelentés. Tildy Zoltán. (1957. 04. 20.). ÁBTL 3.1.9.- V-150000/4 /25. 149 Szilárd népi hatalom: független Magyarország. A budapesti központi munkástanács küldöttségének tárgyalása Kádár Jánossal. Népszabadság , 1956. 11. 15. 1.
