M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
261 Albert Zoltán Máté: Tildy Zoltán... megakadályozása érdekében utasítást adott a kormányőrségnek az ellenállás beszüntetésére.131 Miután a szovjet csapatok elfoglalták az Országház épületét, Tildy feleségével és László fiával, illetve néhány munkatársával együtt elhagyta az épületet. A hidak lezárása miatt nem jutottak át Budára, így nem haza, hanem először a Trefort utcai orvosi rendelőbe mentek, ahonnan néhány nap múlva jutottak el ifj. Tildy Zoltán lakásába. Ebben a házban lakott dr. Johann Pasch osztrák diplomata, Ausztria követségének titkára is, aki 1955-ben került Budapestre, és aki jó barátságot ápolt ifj. Tildy Zoltánnal. Pasch, mivel érdekelte az idősebb Tildy, 132 november 13-án és 14-én meglátogatta és beszélgetett vele. Tildy még november folyamán Pasch lakásán találkozott dr. Walther Peinsipp osztrák követtel is. 133 A Leopold Figl osztrák külügyminiszternek Peinsipp követ által küldött, 1956. november 17-én kelt jelentés szerint134 Tildy negatívan értékelte Mindszenty november 3-án, este 8-kor a rádióban elhangzott beszédét,135 illetve 4-ei amerikai követségre menekülését is. Kerülte, hogy véleményt mondjon Kádár Jánosról, ugyanakkor megemlítette Kádár és Tito baráti viszonyát. Tildy hangsúlyozta, hogy Nagy Imre kormánya jogszerűen jött létre, amelyen belül a legfontosabb ügyek intézésére egy hat fős kabinet alakult (Nagy Imre, Kádár János, Losonczy Géza, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc), illetve idővel kiegészült a szociáldemokraták, a parasztpártiak és a forradalmi erők képviselőivel is.136 Megjegyezte, hogy a Szovjetunió által is elismert magyar kormány nem mondott le. 137 A Nagy-kormány tagjai közül Bibó István államminiszter egészen november 6-ig a parlamentben maradt, amikor is az államvédelmi alakulatok elfoglalták az épületet.138 Bibó még itt kezdett hozzá a Tervezet a magyar kérdés kompromis z szumos megoldására című dokumentum 139 kidolgozásához, amelyet hazatérte 131 Vida i. m. 2001, 220–221. 132 Tildy Zoltán „feltűnéséről és a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos propagandisztikus szerepvállalásáról Peinsipp követ október 23-án kelt jelentésében számolt be.” Gecsényi Lajos – Vida István: Tildy Zoltán Kádár Jánosról, Nagy Imréről. História , 1996/4, [31–33] 31. 133 Uo. 134 Közli: Gecsényi Lajos – Vida István: A budapesti osztrák követség titkárának beszélgetése Tildy Zoltánnal (1956. november 13-14.). Történelmi Szemle , 1995/1, [117–121.] 118–120.; Gecsényi – Vida i. m. 1996, 31–33. 135 Gecsényi – Vida i. m. 1995, 120. 7. jegyzet. 136 „A forradalmi katonaságot a kabinetben Maléter Pál képviselte, míg a többi felfegyverzett csoport: a rendőrség, a fiatalok, és a munkások Király Béla ezredes parancsnoksága alatt álltak.” Uo. 137 Uo. 118–120. 138 Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Budapest, Püski–Kortárs, 1997, 147. 139 Az írás főbb elemei a következők: A szovjet megszállás által hivatalba léptetett kormány a szovjet csapatok kivonása után azonnal összeomlana. Az egypártrendszer fenntarthatatlan. Nagy Imre az egyetlen kommunista, akinek tekintélye maradt. „Kormányzati kiindulópont a november
