M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
262 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal után véglegesített, de meghagyta az eredeti, 6-i dátumot. Ezt sikerült eljuttatnia a francia, az angol és valószínűleg az indiai követségre is.140 A Kádár János vezeté sével megalakult kormány tagjai 1956. november 7-én tették le hivatali esküjüket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt.141 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának november 11-én tartott ülésén Kádár a következőket mondta arról, hogy miként nézett ki a Nagy Imre-kormány belülről: „Nekem személyes meggyőződésem, hogy Nagy Imre, Losonczi [sic! ] Géza és a többi elvtársak, akik a kormány tagjai voltak, az ellenforradalmat segíteni nem akarták. Ténylegesen az intézkedésekbe beleszólása a kormány tagjai közül Nagy Imrének, Losonczinak [sic! ] és nekem volt, csak ez a kabinet volt, a Minisztertanács nem dolgozott egész héten. A Minisztertanácson belül a hangadó a valóságban nem Nagy Imre volt, hanem elsősorban Tildy, Losonczi [sic! ] és bizonyos mértékig Erdei Ferenc. Ahogyan mentek előre az események, ezek az emberek mindinkább élesebben olyan álláspontra helyezkedtek, amit nem lehet másként minősíteni, mint nacionalista álláspontnak.”142 A Magyar Közlöny 1956. november 12-i számában jelent meg, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Imrét, Tildy Zoltánt, Kovács Bélát, B. Szabó Istvánt, Kéthly Annát, Kelemen Gyulát, Fischer Józsefet, Bibó Istvánt, Farkas Ferencet, Losonczy Gézát, Kádár Jánost és Maléter Pált felmenti a Nagy-kormányban betöltött tisztségük alól. Ugyanakkor az Elnöki Tanács 1956. évi 28. számú határozatát is közölték, amely szerint a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé Kádár Jánost, elnökhelyettesévé Münnich Ferencet, tagjaivá Marosán Györgyöt, Horváth Imrét, Kossa Istvánt, Apró Antalt, Dögei Imrét és Rónai Sándort választották. 143 1956. november 4-ét követően a kisgazdákat a várakozás és a politikai passzivitás jellemezte, tartottak a velük szembeni retorziótól. Idővel azonban újrakezdődtek a tanácskozások. Többen Dobi Istvánnál is megjelentek, illetve kialakultak párton belüli frakciók. Ezek közül a legjelentősebbek a Tildy-, Dobi-, Pártay-, illetve az id. Antall József-féle csoportosulások voltak.144 1956 novemberében 3-án megalakult utolsó törvényes magyar kormány, Nagy Imre elnöklete alatt. A kormány törvényességét az 1956. október 23-i magyar forradalomból vezeti le...” A Varsói Szerződésből való kilépés. Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris demokrácia, társadalmi formája a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend (szocializmus) legyen. Közli: Vida István: Bibó István kibontakozási tervezete. História , 1988/6, 15–16. 140 Uo. 15. 141 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fontos határozatai. Szabad Nép, 1956. 11. 09. 1. 142 MSZMP IIB jegyzőkönyv (1956. 11. 11.). MNL OL M-KS 288. f. 4/1. ő. e. 1. 143 Magyar Közlöny, 1956. 11. 12. 93. címlap 144 Névtelen: Jelentés. Az FKP újjászervezéséről és 1956. október 31. – 1957. január 15. közötti helyzetéről. (dátum nélkül). ÁBTL 3.1.5.-O-14820/1 /49.
