M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
93 Zinner Tibor: Munkások és parasztok AZ 1963-AS ÁLTALÁNOS KÖZKEGYELEM A szélesebb ívű konszolidáció igényként a honi társadalmi-politikai környezet változásával, a terror mérséklődésével a pártkongresszus táján jelentkezett. Az 1960. május 5-i kezdetektől, majd az 1961. augusztus és 1962. szeptember 7-e90 közötti időszakban, s utána az esztendő vége között folyt titkos magyar– amerikai tárgyalások után — amelyeken az amerikai tárgyalófél, főként Harold J. Vedeler91 támaszkodhatott Mindszenty József érseknek, a budapesti követségen félrabságban, menedékben élő hercegprímásnak az amerikai vezetőkhöz írott, a kádári megtorlásról tájékoztató s az azzal szembeni hathatós fellépést szorgalmazó számtalan levelének tartalmára –,92 továbbá a nemzetközi karan ténból történő kitörés, az ENSZ főtitkárának tervezett budapesti látogatása érdekében már nem csupán részleges közkegyelmet hirdettek Budapesten. Az ítéletek döntő hányadát azonban csak 1989. október 20-a után (majd az egykori, adott politikai aritmetikának megfelelő XXXVI. törvény szűkkeblű tartalmát már meghaladva, 2000. december 20-át követően, a CXXX. törvény hatálybalépésétől) nyilváníthatták semmissé.93 Ekkorra Nagy Imrét és társait felmentették a vádak alól, Kádár pedig már nem, és a népköztársaság is már csak két napig élt... 90 Az Amerikai Egyesült Államok illetékes diplomatái 1962. szeptember 7-én közölték Radványi János washingtoni magyar ügyvivővel, hogy a kapcsolatok normalizálása megkezdődhet, ha – miután Kádár szerint 95 százaléka szabadult az ’56 miatt szabadságvesztés büntetésre ítélteknek – a börtönben lévő maradék 5 százalékot amnesztiában részesítik Budapesten. Cserébe a magyarkérdést az ENSZ-ben tovább nem feszegetik, az nem lesz további napirendi pont. 362/1962. Sz. T. Radványi János ügyvivő összefoglaló jelentése Péter János külügyminiszternek a magyar– amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről: a magyarkérdés és az általános amnesztia. In: Iratok a magyar–amerikai kapcsolatok történetéhez... i. m. 2002, 339–343. 91 Vedeler, Harold J. (1903–2007): amerikai diplomata. Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma Közép-Európa Osztályának helyettes vezetője, a balti, csehszlovák és lengyel ügyek referense, a prágai nagykövetség helyettes vezetője tanácsosi rangban. A Nemzetközi Atomenergia-ügyi Bizottságban hazája állandó képviselőjének helyettese 1957–1959 között, majd az Európai Ügyek Hivatalának igazgatója a külügyi tárcánál. 92 Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren. Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel, 1956–1971. Budapest, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2010. 93 Lásd az 1989. évi XXXVI., valamint a 2000. évi CXXX. törvényt. Ennek ellenére számos, ’56-os szerepvállalás miatt különböző időtartamú szabadságvesztésre, vagy halálra ítélt és ki is végzett személy esetében a bíróságok megtagadták a semmisségi igazolás kiadását a hozzátartozóknak. Ezért vált szükségessé a 2016. június 16-ától hatályos 2016. évi LVI. törvény kihirdetése. E felsőszintű jogszabálynak – miként címe rögzíti – a lényege az, hogy „2016. évi LVI. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének
