M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
94 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak A NET 1961-ben és 1962-ben is élt az egyéni kegyelmezés lehetőségével. Amíg 1961 nyarán 1672, addig 1962 decemberében a jogerősen elítélt 1628 politikai elítéltből 868 olyat őriztek cellájában – meghatározó hányadukat a Budapesti Országos Börtönben –, akiknek szabadságvesztés büntetése három esztendőnél hosszabb volt.94 Az általános amnesztia előkészítését Fehér Lajos miniszterel nök-helyettes fogta össze. Arról, hogy előbb 1963. február 19-én az MSZMP PB tagjai elé melléklettel ellátott, ám abban számos félrevezető adatot rögzítő javaslat került,95 valamint hasonlóképp az MSZMP KB, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság (KEB) 1963. márciusi együttes javaslata a közkegyelemről mit, és mit nem tartalmazott, arról a KB 1963. március 8-i ülésén jelenvoltak határoztak.96 Ezt követően jelenhetett meg március 22-én a NET által kibo csátott 1963. évi 4. tvr. A végső tervek szerint – amikor a letartóztatott, valamint jogerősen elítélt politikai foglyok száma 2308 volt – szabadult volna közülük 1956. október 23. előttről 140, 1956. október 23. és 1957. május 1. közötti időszakból 775, és a későbbi hónapokból további 720, összesen 1635 jogerősen elítélt. A 2308-ból 1057-et ’56 miatt vontak felelősségre, közülük 282 személyre eleve nem terjedt volna ki a kegyelmi intézkedés. A végrehajtást belügyi vonalon Pap János miniszter, míg az igazságügyi tárcánál a Bírói Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettesi beosztásából 1962 augusztusában a miniszter első helyettesévé előlépett dr. Szilbereky, az ellentmondást nem tűrő, erőskezű jogász felügyelte. Egyfelől jelentett főnökének, dr. Nezválnak, és kifelé is ő tájékoztatott. Előkészítő bizottságot állított fel büntetőjogászokból, berendeltként a tárcánál dolgozó bírókból, akik az idő tájt, április elejétől június 19-ig áttekintették azoknak az ’56-ot követően halálbüntetéssel sújtottaknak a büntetőügyeit, akiknek a NET kegyelemből szabadságvesztésre enyhítette ítéleteiket. Mellettük megvizsgálták azoknak a büntetőpereit is, akiket nem halálbüntetéssel sújtottak, hanem súlyos szabadságvesztés büntetéssel azért marasztaltak el a büntetőperek során, mert ők a Hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállításá ba (BHÖ) foglalt valamelyik állam elleni bűntettet és azzal halmazatban egyéb bűncselekményeket is elkövettek. Az április 2-án készült összegzés szerint addig 133 személyt, majd végül összesen, április 10-ig 140 elítéltet vontak ezért vizsgálat alá. Annak eldöntésénél, hogy az „ellenforradalmi tevékenységgel” összefüggésben az megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról”. A törvényhozó kizárólagos jogkörrel a Kúriára ruházta a jogszabályban rögzítettek érvényre juttatását. 94 Sipos i. m. 2012, Az 1963-as..., 179. 67. j. 95 Az MSZMP PB ülése (1963. 02. 19.). MNL OL M-KS 288. f. 5/292. ő. e. 3., 40–55. (Melléklet: 57–59.) 96 Az MSZMP KB, Központi Revíziós Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság együttes ülése. Határozat közkegyelmi rendelet kibocsátására, 1963. március 8. MNL OL M-KS 288. f. 4/61. ő. e. 71-80.
