M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)

1. fejezet: Körvonalak

92 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak Vácról – ahol az öt éven felüli szabadságvesztésüket töltő elítélteket őrizték – 193 elítéltet helyeztek szabadlábra április 1-jén és 2-án, de ezek között nem csupán ’56-osok, hanem az 1945. VII. törvény és egyéb jogszabályok alapján 1956. október 23-a előtt elítéltek is voltak.86 Mi több, amíg a „kis idős” elítélteket őrző budapesti Gyűjtőfogház szinte kiürült, addig Vácott ez nem következett be. A „nagy idős” elítéltek 80%-a csatlakozott ezért az éhségsztrájkhoz, illetve a munka­beszüntetéshez.87 A sztrájk április 9-i lezárulása után a leginkább elszánt elítéltek közel egy hétig még folytatták tiltakozásukat. A sztrájk leverését a belügymi­niszter első helyettese, Földes László a helyszínen irányította, emlékei szerint az éhségsztrájk 36 óra alatt összeomlott.88 A Belügyminisztérium büntetés-végrehaj ­tásának országos parancsnoki értekezletén, május 10-én megvitatták a váci tanul­ságokat. A Vácott maradt ’56-os elítélteket három hónappal később a budapesti Gyűjtőfogházba szállították át. A váci intézet politikai börtönként nem funkcionált tovább. A különböző okokkal magyarázható váci sztrájk az ’56-os forradalom lángjának utolsó fellobbanása volt, következménye azonban nem a kádári rendszer börtön­rezsimjének enyhültét, épp ellenkezőleg, annak szigorúbbá válását eredményezte, egyúttal 1963. március végéig odázta el a továbbra is börtöncellákban maradt elítéltek szabadlábra kerülését. És még akkor sem szabadulhatott minden elítélt ’56-os. Így nem csupán a Vácott történtekben részt vett kb. nyolcszáz elmarasztalt, hanem a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben lévő valamennyi ’56-os elítélt megsínylette a restaurált hatalommal szembeni pár napos ellenszegülést. 89 2759 javító-nevelő munkára ítélt kegyelmet kapott adata eltér az 1965. nyáritól, ami szerint kevesebb, 2301 személyt helyeztek szabadlábra, noha ez a feljegyzés később keletkezett. 86 Kertész Dezső – Litván György: Váci börtönsztrájk, 1960. Visszaemlékezések és dokumentumok. In: Évkönyv 4., 1995 . Szerk. Hegedüs B. András – Kende Péter – Litván György – Rainer M. János – S. Varga Katalin. Budapest, 1956-os Intézet, 1995, [163–232.] 230. 87 Uo. 198. A Vácott őrzött elítéltek száma a kegyelmi intézkedések végrehajtása után 1039 volt 1960. április 11-én. (Uo. 166.) Litván túlzó adatai szerint a létszám Vácott „másfél ezres” volt. Ha közel kettőszáz elítélt személy szabadult, akkor nem lehettek 1039-en. (Uo. 198.) Mi több, ha a rabok 80%-a, azaz kb. nyolcszáz személy sztrájkolt, akkor a létszám 1960. március végén eleve nem lehetett több 1200–1300 elítéltnél. Közülük a kegyelmi intézkedéssel közel kettőszáz elmarasztalt távozhatott a büntetés-végrehajtási intézetből. 88 Földes László: A második vonalban . Budapest, Kossuth, 1984, 278–279. 89 Zinner Tibor: A kádári kegyelmezési politika és a váci sztrájk. (Kézirat. Budapest, 2020. Készült a NEB megbízásából. Megjelenés alatt).

Next

/
Oldalképek
Tartalom