M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
87 Zinner Tibor: Munkások és parasztok akiket a bíróság 1957. május 1. előtt elkövetett államellenes bűncselekmények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. Egyéni kegyelemmel – ítéletének felfüggesztésével, tehát nem törlésével – szabadult Déry, dr. Donáth Ferenc, dr. Jánosi Ferenc, Váradi Gyula, Vásárhelyi, illetve Farkas Mihály, valamint fia, Vladimir. 69 Az okok, amelyek a kegyelemhez vezettek, egészen 1959. október közepéig nyúltak vissza. Maga Kádár János is emlékeztetett arra, hogy öt hónapja foglalkozik vele az MSZMP PB. Ő akkor egy nem nevesített személyre hivatkozva vetette fel, hogy „valamiféle kis amnesztiát kellene adni a kongresszus alkalmából”.70 Miután az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése 1959. december 9-én az ún. magyarkérdésben elmarasztalta mind Magyarországot, mind a Szovjetuniót, a szovjet politikai vezetés pedig nagyszabású „békeoffenzívát” kívánt nyitni 1960-ban,71 az MSZMP VII. kongresszusára Magyarországra érkezett Nyikita Szergejevics Hruscsov ráhatása egyértelmű. 72 Az MSZMP KB vitáján elhangzottak lényege abban summázható, amit Kádár fogalmazott meg: „az, hogy az írók kegyelmi ügyét összekapcsoljuk a Farkasüggyel, ez még a látszatát is kerüli annak, hogy az ellenség nyomására cselekedtünk”. „A látszatát” ugyan elkerülte, de azt sem hallgathatta el, hogy „a vitában felmerült, hogy a bíróságaink nem mindenkor ítélkeztek megfelelően. Mi a bíróságaink ítéleteit nem áshatjuk alá, még ha abban van is bizonyos egyenetlenség.” Az előterjesztő, Biszku Béla belügyminiszter beszédének kulcsmondata így hangzott: „ez a lépésünk a mi és barátaink nemzetközi pozícióit javítja”. Az érem egyik oldala ez volt. A másik a Farkas-ügy. Ennek háttere ma már közismert: az idősebb Farkas „megmentette” Rákosit 1956 nyarán, őt viszont a szovjet ígéret ellenére előbb 1956 októberében lefogták, majd 1957 áprilisában jogerősen elítélték. 1960. március 31-én, a KB zárt ülésén a hozzászólóknak a két Farkassal, az apával és fiával szemben kifejtett fulmináns támadásai célt tévesztettek. Vitatkoztak ugyan az előterjesztettekről, de utána egyhangú határozattal elfogadták a javaslatot. Kádár a legfontosabbról sem feledkezett meg: utolsó felszólalásában kívánatosnak tartotta, hogy a kommüniké „ne tartalmazza, hogy a párt a közkegyelem kérdésével foglalkozott”. Felszólítása logikus volt, mert ha ezt 69 Farkas Vladimir volt államvédelmi alezredest 1956. október 5-én tartóztatták le. A Legfelsőbb Bíróság 1957. április 13-án tizenkét évi börtönbüntetésre ítélte. 1960. április 1-jén egyéni kegyelemmel szabadult. 70 Jegyzőkönyv az MSZMP PB üléséről. Kádár János első hozzászólása a törvényi rehabilitáció kereteinek bővítéséről készült előterjesztés vitája során (1959. 10. 20.). MNL OL M-KS 288. f. 5/153. ő. e. 1959. október 20. 11. 71 Ennek állomásai: Hruscsov bejelentette a hadsereg létszámának csökkentését; látogatást tett Indiában, Burmában és Indonéziában, majd Franciaországban. 72 Vö. Sipos i. m. Az 1963-as... 2012, 163. 28. j.
