M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
72 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak létrehozott politikai berendezkedés jogi, politikai és erkölcsi hátrányokat okozó, társadalmi rétegeket meghurcoló büntetőpolitikájával.4 Az ’56 őszén történtekig eltelt időszakban a kegyelmi intézkedések 1948. január 29-én és február 1-jén „az 1948. évi VI. törvénycikk (te.) a Magyar Köztársaság megalapításának és az 1848–49. évi szabadságharc és forradalom emlékére engedélyezendő közkegyelemről” (és a végrehajtási utasításokról) alkotott jogszabályokkal kezdődtek. 5 Folytatódott 1950. március 25-én, amikor ismertté vált az „1950. évi 9. sz. törvényerejű rendelet (tvr.) a felszabadulás ötödik évfordulója alkalmából közkegyelem gyakorlása tárgyában”.6 Az „1953. évi 11. sz. tvr. közkegyelem gyakorlásáról” a korábbi esztendőkben folytatott büntetőpolitika következménye lett 1953. július 26-án.7 Még két esztendő sem telt el, amikor nyilvánosságot kapott 1955. április 3-án „az Elnöki Tanács 1955. évi 8. sz. határozata hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából kegyelem gyakorlásáról”.8 Ezek mellett – eltekintve a büntetőbíróságok törvényességi óvások, perújítások során kihirdetett, gyakorta újabb törvénysértéseket is tartalmazó felmentő ítéleteitől – folyamatosan létezett az egyéni kegyelem gyakorlásának lehetősége is: egyfelől eljárási, másfelől végrehajtási kegyelem formájában. ELŐZMÉNYEK – ADATOK 1945 utolsó negyedének kezdetére a letartóztatott, politikai és háborús bűntettek elkövetésével gyanúsítottak száma közelített a harmincezerhez (29 878 őrizetes). Közülük bűncselekmény hiányában szabadult 7 850 fő (19,5%), azaz minden ötödik embert ártatlanul fogtak el. A népügyészségeknek minden hetedik letartóztatottat adták át, minden másodikat internálták. A korabéli statisztika szóhasználata szerint 17 587 nyilaskeresztes, 3 352 imrédysta, 4 732 háborús bűntett elkövetésével gyanúsított veszítette el szabadságát. 1946 áprilisában csak a budapesti titkosrendőrség által letartóztatottak száma megközelítette a 38 ezret. Az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt négy miniszterelnöki rendelet alapján a háborús és népellenes bűntettek elkövetőit a 24 működő népbíróság elé állították. Amikor végül Szegeden az első-, valamint a Népbíróságok Országos tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitálásáról. (Elfogadva: 1945. 02. 15.). Magyar Közlöny, 1945. 02. 27. 1–2. 4 Zinner Tibor: Büntetőjog és hatalom. Múltunk, 1998/2, [183–205.] 184. 6. jegyzet. 5 Az 1948. év hatályos jogszabályai I–II. (k.). Budapest, Grill, 1949, 941–951. 6 Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye (Trhgy.) 1950. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK), 1951, 51–53. 7 Trhgy. 1953. Budapest, KJK, 1954, 14–15. 8 Uo. 96–97.
