M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
71 Zinner Tibor Munkások és parasztok: bent és fent, 1956–1963 1 Adalékok a kegyelmi intézkedésekhez Nem volt olyan büntetés-végrehajtási intézet cellájában őrzött, jogerős bírósági ítélettel elmarasztalt ember, aki a szocializmus világában – függetlenül a szabadságvesztés büntetésének mértékétől – ne várta volna a soron következő, nem a hitélethez köthető az idő tájt ünnepnapot. Április 4-e – netán annak valamelyik jelesebb, ötödik, tizedik stb. évfordulója –, május 1-je, augusztus 20-a vagy november 7-e, avagy kerek, ötven- vagy százesztendős nemzeti ünnep, 1848. március 15-e centenáriuma közeledtével mindenki abban bízott, hogy a mindenkori politikai vezetés kegyelmet gyakorol, és számára is megnyílhat a börtönrezsimhez képest szabadabb világba való visszatérés lehetősége. A KEGYELMEZÉSI POLITIKA ÉS STÁCIÓI Az 1944 szeptemberét követő időszakban, a hadműveletek nyomán, külső erőhatalmi tényezők közreműködésével létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 15-én elfogadott 285/1945. M. E.2 számú (sz.). rendelete „a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitálásáról”3 volt az egyetlen az 1945–1970 közötti negyedszázad kegyelmi intézkedései közül, amely nem függött össze az újonnan 1 E sorok szerzőjét 1989 tavaszán nevezte ki a kormány a Történész Tényfeltáró Albizottság elnökének. Munkatársaimmal és a jogász albizottság tagjaival arra kaptunk megbízást, hogy tárjuk fel az 1945-1963 közötti törvénysértő büntetőperek hátterét. Olyan szakanyagokat készítsünk a törvényhozás számára, amelyek alapján semmissé nyilváníthatja a korábbi évtizedek százezreket sújtó ítéleteit. Munkánkat az iratőrzők mellett azok is támogatták, akiknek erről az időszakról iratmásolatok álltak rendelkezésükre. Közéjük tartozott új munkahelyem, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szilbereky Jenő is. 1962-től az igazságügyminiszter első helyettese, majd államtitkár volt. 1963-ban ő felügyelte a tárcánál a közkegyelem lebonyolítását, másolatait nyugállományba vonulásakor átadta. Az ő segítségével nyertem bebocsátást a helybéli titkos ügykezelésbe, valamint korábbi munkahelye, a Legfőbb Ügyészség irattárába is. A közölt dokumentumok innen származnak. 2 M. E. = miniszterelnöki 3 Az ideiglenes nemzeti kormány 285/1945. M. E. sz. rendelete a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) meggyőződés és
