M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
68 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak A Fegyelmi Tanács döntése ellen mindnyájan fellebbeztek. Dr. Jármay súlyosan iratellenes és jogszabálysértő magatartással vádolta a Csathó vezette tanácsot, mert szerinte a határozat olyan megállapításokat tartalmazott, amelyekre vonatkozóan semmiféle bizonyítást nem folytatott le. A Fegyelmi Tanács határozatához Bencze Imre, a tanács tagja különvéleményt csatolt, melyben kifejtette, hogy Dr. Jármai Gyula elmozdításával nem ért egyet, mert cselekménye legfeljebb egy évnyi felfüggesztésre nyújt alapot, Zakariás Árpád, Varga Géza és Ledniczky Endre felfüggesztésének időtartalmát pedig sokallta, és maximum 6 havi felfüggesztést látta megalapozottnak. Jogerős döntést az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának Dr. Sebestyén Mihály által vezetett tanácsa hozott. Az Üft. 2038. sz. határozata 1958. március 29-ei hatállyal jogerőre emelkedett. Dr. Kömley Lászlót és dr. Szőnyey Tamást ügyvédi hivatásától eltiltották. A Dr. Jármay Gyula elleni fegyelmi határozatot módosították, és dr. Ledniczky Endrével, valamint dr. Zakariás Árpáddal egyetemben egy-egy évre felfüggesztették. Ez azonban nem sokat segített a három ügyvéd sorsán. Egy héttel korábban, 1958. március 22-én Dr. Szőnyey Tamást közbiztonsági őrizetbe helyezték. Dr. Jármay Gyula fél évvel később került az Ozsváth László vezette Ügyvédi Felülvizsgáló Bizottság elé, amely ügyvédi hivatás gyakorlására nem ítélte alkalmasnak.43 Jármay időközben rendőrhatósági felügyelet alá is került. A másodfokú határozat idején már dr. Ledniczky Endre is közbiztonsági őrizetben volt. Ügyvédi, jogászi tevékenységet többé nem folytathatott, segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni. Dr. Zakariás Árpád sem tudta átvenni az ügyvédi gyakorlat folytatására alkalmatlannak minősítő határozatot, mert ez idő alatt már letartóztatásban volt.44 Szabadulás után a hatvanhárom éves ügyvéd nyugdíjba vonult. Voronits Dénes 1958. áprilistól szeptemberig szintén rendőrhatósági felügyelet alatt állt. Ügyvédként nem működhetett tovább, néhány éven belül, 1961-ben elhunyt. Az 1957. évi 34. tvr. 31. §-a alapján összeállított jegyzék és az országos ügyvédi felülvizsgálat, illetve a fegyelmi eljárások következményeként hamarosan súlyos létszámhiány alakult ki az ügyvédi karon belül. A csúcsra járatott megtorló gépezet olyan perszámokat produkált, hogy a politikailag megfelelő ügyvédek még formailag sem tudták ellátni a feladatukat, sőt a védők alkalmi helyettesítése is komoly gondokat okozott. Bimbó István, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese felháborodott levélben fakadt ki az Ügyvédi Kamara elnökének, arra panaszkodva, hogy a kirendelt védők előzetes bejelentés nélkül elmulasztják a tárgyalást, késnek, tárgyalási szünetben engedély nélkül távoznak, ezzel veszélyeztetik a 43 BÜK Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 1958. F. 1026/4 1958. február 12. Ügyvédeket Felülvizsgáló Bizottság Bp., XII. 18. sz. határozat (Budapest, 1958. 08. 19.). 44 Zakariás Árpád 1958. augusztus 25., illetve Dr. Virág László a Budapesti 4. számú Ügyvédi Munkaközösség vezetőjének feljegyzése a BÜK részére. (Dátum nélkül). BÜK Ü 9731 Zakariás Árpád személyi anyag 1958 Ük. 136/4.
