M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
67 Kiss Réka: Fegyelmi eljárások budapesti ügyvédek ellen egy részének visszavételét Bárd Imre miniszteri kiküldött is elrendelte, sőt 1956 szeptemberében még a régi vezetőség választmányi ülésén határozatot is hozott a kitelepített és internált ügyvédek törlésének hatálytalanításáról, Jármayék pedig az IM hozzájárulásával rendelkeztek a törölt ügyvédek visszavételéről, a Fegyelmi Bizottság mindezt nem vette figyelembe. Sőt szerintük a Forradalmi vagy Intézőbizottság erőszakkal megakadályozta a régi vezetőség működését, és erőszakkal szerezte meg a Kamarát megillető közhatósági jogkört. Ez a cselekedet pedig „egyik része a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomnak”. Az egyoldalúan Kömleyre ruházott rongálás „a népi demokratikus államrend alapintézménye elleni izgatás bűncselekményét megközelíti”. Ezekkel a következtetésekkel a fegyelmi bizottság lényegében megnyitotta az utat a büntetőjogi felelősségre vonás irányába. A Fegyelmi Bizottság három esetben döntött a kiszabható legsúlyosabb büntetésről, Kömleynél a Lenin-kép, a drapéria és a Sztálin-címer megrongálását tekintették „brutális cselekedetnek”, Szőnyeynél az esetszám nagyságát és a „szívós kitartó magatartást”, Jármay Gyula estében pedig azt, hogy a vízválasztónak tekintett november 4-ei dátum után vállalt tevékeny szerepet a Forradalmi Bizottságban, tehát „olyan időben, amikor már a Szovjetunió beavatkozása, a kormány két nyilatkozata és a munkástanácsokra vonatkozó rendelet alapján tisztán kellett volna látnia, hogy népi demokrácia ellen irányuló cselekményekben vesz részt”. 41 A BÜK Fegyelmi Tanács elnöke ifj. Csathó Gyula volt, tagjai Bencze Imre és Tóth Béla. Hármójuk közül Ifj. Csathó Gyula neve volt a legismertebb, akinek helyzetét az is speciálissá tette, hogy Aczél György az ő veje volt. Csathó Gyula 1889-ben született, hamar bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1913 óta ügyvédként és szakszervezeti ügyészként működött.42 A Kommün alatt a Kormányzó Tanács a Katonai Forradalmi Törvényszék elnökévé nevezte ki. A bukás után Bécsbe emigrált, de 1923-tól újra Budapesten élt. 1946-tól volt az MKP tagja. 1952-től 1969-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a 16. Ügyvédi Munkaközösség vezetője volt, melyet egy méltatója „szocialista jellegű ügyvédi munkaközösségként” jellemzett. Dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnökének születésnapi köszöntője szerint dr. Csathó, akinek tevékenységét „mindvégig a szocialista humánum vezette”, 1957-ben „politikai oktatási felelősként a pártvezetőségben az ügyvédek ideológiai nevelését végezte, irányította. Arra törekedett, hogy az ellenforradalom zűrzavarából minden ügyvéd helyes politikai irányvonalat kapjon.” Eközben választott védőként a Tóth Ilona-perben Gáli József védelmét is ellátta. 1958. augusztus 31-én, a BÜK önkormányzatának felfüggesztése után az igazságügy-miniszter fegyelmi tanácstagnak nevezte ki. 41 F1026/1958. sz. határozat 1958. 02. 12. Uo. 42 BÜK Ü-6086 ifj. dr. Csathó Gyula személyi anyaga.
