M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
390 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár a diktatúra bűnüldözési – pontosabban bűn nem üldözési – jogfolytonosságának , és ezzel gátat vet az emberéleteket követelő főbenjáró bűncselekmények felelősségre vonásának is. 80 A miniszter utasításának megfelelően megkezdtük a kormány igazságtételi törvényjavaslatának kidolgozását, amelynek lényege a nemzetközi jog Magyarországon is kötelező alkalmazása volt. Miközben folyt a később 1993. évi XC. törvény előkészítése, Balsai István miniszter közölte velem, hogy a kormány tényfeltáró bizottságot hoz létre történészekből és jogászokból az elmúlt rendszer bűneinek tényszerű feltárására, s a bizottság elnöki tisztségére engem kíván jelölni. Mindez 1992. november végén vagy december elején történt. A bizottság összetételére irányuló kérdésemre a miniszter nem tudott választ adni: jelezte, hogy arról a kormány fog határozni. Az 1993. január 21-én megtartott kormányülésen 3037/1993. sz. alatt meghozott kormányhatározat felállította a kormánybizottságot. A mind időben, mind tartalmában igen tág elnevezés – az elmúlt rendszer éveiben elkövetett egyes bűncselekmények feltárására felállított bizottság – lehetőséget biztosított a kitűzött feladat megoldására. A bizottság összetételét hamarabb olvashattam a HVG című lapban, mint hivatalosan. A lap A Kahler csapat címmel közölte a bizottság névsorát: Alföldi Vilma,81 Borosy András, 82 Horváth Zsolt, 83 Kapronczay Károly, 84 M. Kiss Sándor, Pálmány Béla85 és Sándorfi György. A bizottsági tagok közül M. Kiss Sándort és Sándorfi Györgyöt ismertem személyesen. A hosszú nevű kormánybizottságot röviden Történelmi Tényfeltáró Bizottságnak (TTB) neveztük. A TTB formális működésének túlnyomó része a bizottság ülésein zajlott. Fennállása alatt – 1993. január 1-je és 1994. december 31-e között – a TTB 18 ülést tartott. M. Kiss Sándor már az alakuló ülésen rámutatott a történészi és a gyakorló jogászi szempontok különbözőségére, hangsúlyozva, hogy a történészi munka a tények feltárása, s ez a mi feladatunk, a gyakorlati jogászi értékelés már nem 80 Vö.: Kahler i. m. 2014, 162 – 163. 81 Dr. Alföldi Vilma: levéltáros. A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltárosa, a Magyar Levéltárosok Egyesületének titkára. 1998-ban Pauler Gyula-díjjal tüntették ki. 82 Borosy András: főlevéltáros. A Pest Megyei Levéltár főtanácsosa. 1993-ban Pauler Gyula-díjat kapott. 83 Horváth Zsolt kinevezését nem fogadta el, nem tette le az esküt, így a TTB munkájában nem vett részt. 84 Dr. Kapronczay Károly (1941): történész, levéltáros. 1969-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársa, 2000 és 2008 között főigazgatója. A Belügyminisztérium (BM) miniszteri főtanácsadója, a miniszteri kabinetiroda tagja. 85 Dr. Pálmány Béla (1946): levéltáros, történész. 1991-től az Országgyűlés Hivatala Irattár Levéltár osztályvezetője.
