M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
389 Kahler Frigyes: Ellenszélben A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága valóban jogállami és pozitív értéktartalmú döntést hozott. A magyar AB álláspontjával szemben a cseh testület jól látta, hogy a diktatúrából a jogállamba való átmenet nem lehet értéksemleges : vagy a diktatúra rendjének konzerválásához, vagy egy új rendszer felépítéséhez nyújt segítséget. A diktatúra jogának tartalmi elismerése ellentmond annak a társadalmi igénynek, amely a „diktatúra joga” által gúzsba kötve nem érvényesíthette azokat az igényeket, amelyekre bármely jogállam lehetőséget nyitott a civilizált világban. A Kúria gyakorlatában később ugyancsak megjelent a diktatúra jogának teljes tagadása, így Nagy Imre és mártírtársai ügyében. A végzés indokai szerint „a semmisség alapja az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló és a 2016. évi LVI. törvénnyel módosított, 2000. évi CXXX. törvény 1. §-a”. Az ítélet iudicium non existens, nem ítélet. 78 Kimondhatjuk: mindaz, amit Sólyom László a magyar AB működési alapelveiről leír, valójában ’56 szellemének nyílt megtagadása volt egy neoliberális eszmerendszer szolgálatában. EGY KORMÁNYBIZOTTSÁG VISZONTAGSÁGAI Az első szabadon választott kormánynak – szűk mozgástere ellenére – foglalkozni kellett az évtizedekig agyonhallgatott forradalommal. 1992. október 14-én Balsai István igazságügy-miniszter dolgozószobájába kéretett. A megbeszélés tárgya a megfeneklett igazságtétel kérdése volt. A tanácskozáson jelen volt Sándorfi György,79 az Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnöke is. Ekkor már túl voltunk a Zétényi–Takács-törvény elfogadásán (1991. november 4.) és az azt megsemmisítő 11/1992. AB határozat 1992. március 3-i kihirdetésén. De túl voltunk a Gellért Szállóban rendezett nagy európai konferencián is (1992. május 15–16.), ahol Európa vezető jogtudósai mondták el véleményüket a dikta túrák bűnöseinek a jogállam keretei közötti felelősségre vonásáról. A konferencián elhangzott javaslatok figyelembe vételével Zétényi Zsolt elkészítette újabb javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy bíróság állapítsa meg a jövőben, hogy egyes főbenjáró bűncselekmények esetében – amelyet a diktatúra érdekében követtek el, s ezért elmaradt a bűnüldözés – naturális időmúlás vagy elévülés történt-e. Azt még nem tudtuk – amit Antall József miniszterelnök viszont már az újabb Zétényi-javaslat sorsáról megtudott Sólyom László AB elnöktől, hogy az Alkotmánybíróság ezt az eljárásjogot érintő változtatást sem fogadja el, és így útját állja minden olyan kezdeményezésnek, amely a magyar jogban ellene mond 78 Kúria Bs. III.1344/2016/10 79 Dr. Sándorfi György: ügyvéd. Az IM főosztályvezetője, kabinetfőnök.
