M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
319 Strausz Péter: Rugalmas változatlanság tágabb perspektívában vizsgálja az eseményeket.19 A Népszava az 1956-tal foglal kozó történeti kutatás egyik legnagyobb eredményeként értékelte a kötetet, s a Hadtörténelmi Közleményekhez hasonlóan kiemelte: a könyvet olvasva megdöb bentő kérdésként vetődik fel, hogyan is létezhetett ennyi proletárdiktatúra-ellenes elem az 1950-es évek első felének Magyarországán.20 Egyedül a Magyar Nemzet fogalmazott valamiképpen kritikusan a kötettel kapcsolatban. A könyvismertető ugyan alaposnak és érdekesnek nevezte Hollós munkáját, vizsgálódási köre miatt némiképp mozaikszerűnek tartotta azt, az egyes fejezetek között véleménye szerint szervesebb kapcsolódást kellett volna teremteni, illetve egy ilyen fajsúlyú munkához világosabb, egyértelműbb cím jobban illett volna. 21 A fenti fogadtatásból is kitűnik, hogy Hollós Ervin munkája fontos eleme lett a kádári rendszer hivatalos 1956-narratívájának. Az általa tett kijelentések, minősítések mindenben egybeestek az MSZMP „ellenforradalom”-képével. A mából visszatekintve az is látszik, hogy az események és résztvevők hollósi értékelése a forradalmárok megbélyegzése mellett még egy fontos célt is szolgált: segített feloldani a hatalom egyik fontos dilemmáját. Ez pedig úgy szólt, hogyan viszonyuljon a rezsim ahhoz, hogy tömegek, széles társadalmi rétegek vettek részt a forradalom és szabadságharcban. A megátalkodott „reakciósok” és „ellenforradalmárok”, a megtévesztők kicsiny, de elszánt és aktív csoportja vezette félre a jószándékú, de naiv tömegeket – szólt a dilemma feloldása, ami egyben felmentést is jelentett mindazoknak, akik magukat a második körbe sorolták, és hajlandóak voltak beilleszkedni az 1956 utáni régi-új rendbe. BELSŐ ELLENSÉG, KÜLSŐ FŐELLENSÉG Ahogy korábban már említettük, Berecz János 1969-es munkájának némileg átdolgozott és kibővített második kiadása 1981-ben, az „ellenforradalom” huszonötödik évfordulójára jelent meg. A könyv előszavában a szerző magyarázatot is ad arra, miért volt szükség az első kiadás valamelyes kiegészítésére. „A könyv megjelenése óta eltelt, eseményekben és tapasztalatokban gazdag évek ellenére sem éreztük szükségét a lényeges átdolgozásnak. Az idő azonban halad, mind több korábbi dokumentum szólaltatható meg. Ezek alapján, a jobb érthetőség és ismeretek pontosítása érdekében néhol kiegészítettük az eseményekről írottakat. Mindennél fontosabbnak tartottuk viszont, hogy feltárjuk a Magyar Forradalmi 19 Blaskovits János: Tanulságos történelem – Két könyv az ellenforradalomról. Népszabadság, 1967. 07. 20. 7. 20 Baktai Ferenc: A véres ősz kulisszái mögött – Hollós Ervin: Kik voltak, mit akartak? Népszava, 1967. 05. 21. 2. 21 (e. j.): Kik voltak, mit akartak? Hollós Ervin könyve. Magyar Nemzet, 1967. 05. 21. 13.
