M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
266 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal rangban. Ennek a kormánynak a hivatalba lépésétől számított két hónapon belül kellett volna kihirdetni törvényerejű rendeletként a választási jogszabályokat. Ennek kihirdetésétől számított újabb két hónapon belül választották volna meg az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait. A választáson a tervezetet aláíró politikai pártokon kívül csak azok vehettek volna részt, amelyek működését a Forradalmi Néptanács előzetesen engedélyezett volna. Az ideiglenes kormány az alkotmányozó nemzetgyűlés összeülésétől számított nyolc napon belül a nemzetgyűlés elé terjesztette volna az alkotmány törvényjavaslatát. Az alkotmányozó nemzetgyűlés az alkotmány törvénybeiktatása után nyolc napon belül választotta volna meg a köztársasági elnököt, aki átvéve az állami főhatalmat az Elnöki Tanácstól, kinevezte volna az ideiglenes kormány helyébe lépő új kormányt. Ezután már a Forradalmi Néptanács is befejezte volna működését.156 A tervezet részletesen foglalkozott gazdasági és társadalmi kérdésekkel, illetve a szovjet kivonulással is.157 A Petőfi Párt részéről Bibó István és Farkas Ferenc, a Kisgazdapárt részéről Varga István és Rácz Jenő által aláírt Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról című memorandum „a különböző pártok és társadalmi szervezetek közös állásfoglalásaként született, elsősorban a Petőfi Párt és a Független Kisgazdapárt tervezeteinek összegzéseként”. Ennek nyilvánosságra hozott példányán 1956. december 8. szerepelt dátumként, Bibó István és Göncz Árpád azonban már december 4-én átadta Menon indiai nagykövetnek, aki, miután a hónap végén visszatért Moszkvából, negatív választ adott a szovjet vezetőkkel történt tárgyalásáról.158 Varga István december 12-én részt vett a Kossa István pénzügyminiszter elnökletével megtartott értekezleten, a különböző bizottságok összeállítása kapcsán, amelyek a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozására voltak hivatva. Varga december 14-én adta át a kibontakozási tervezetet Kossa Istvánnak.159 Érdekes, hogy Tildy Zoltán, aki felhatalmazást kapott a hazautazó Kovács Bélától, hogy távollétében nevében is tárgyalhat, a Kisgazdapárt képviseletében először aláírta a memorandumot, majd ezt másnap visszavonta.160 Varga István a dokumentum sorsáról 1956. december 31-én feljegyzésben tájékoztatta Kovács Bélát. Ebben felvetette, hogy ha valóban létrejönnek a koalíciós tárgyalások, az ezekre való felkészüléshez szükséges lenne a Kisgazdapárt saját politikai és gazdasági programjának kidolgozására egy 156 Uo. 81–82. 157 Jelentés. Az FKP újjászervezéséről..., 1957, 53–54.; Jelentés. FKP részéről... , 1956, 83. 158 Antall – Göncz – Vörös i. m. 1988, 17–18. 159 Varga István: Feljegyzés Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt elnöke részére. (1956. 12. 31.). Közli: Vörös Vince – Vida István: Kibontakozás keresése a magyar politikában. História , 1989/6, [31–33.] 31. 160 Uo.; Vida i. m. 2001, 221.
