M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
267 Albert Zoltán Máté: Tildy Zoltán... 8–10 tagból álló „árnyékkabinetet” megalakítani. 161 Szintén még mielőtt Kovács visszautazott volna Baranyába, ismét nagy vita bontakozott ki amiatt, hogy ragaszkodott Tildy szerepeltetéséhez a pártban. Több kisgazda politikus inkább Dobi Istvánt látta volna szívesen az FKgP elnöki tanácsában. Végül a Tanácsot kiegészítették Dobival és Pártay Tivadarral. A Petőfi Párt részéről is ellenezték Tildy szerepeltetését, amelyet a szociáldemokraták is aggodalommal néztek. „Véleményük szerint Tildy egy »hamiskártyás«, aki szövetségeseit, párthíveit is feláldozza, csak hogy ő érvényesüljön. Nemzeti Paraszt Párt [ Petőfi Párt – A. Z. M.] december óta azon az állásponton van, hogy Tildyvel, Ortutayval nem hajlandó együttműködni. Bibó István [...] kijelentette »új életben csak tisztességes politikusok kellenek és tisztességtelenek nem« – értette ezt Tildy Zoltánra és társaira.” 162 Visszatérve a nyugati emigrációhoz, Csorba János Intéző Bizottság-i tag ajánlásával még 1956. november 2-án Franciaországba utazott Pásztor Tamás kisgazda országgyűlési képviselő, hogy erkölcsi, politikai és anyagi segítséget szerezzen a párt számára. Az FKgP Intéző Bizottságából 1956 végén érkezett külföldre Adorján József, B. Rácz István, Kővágó József, illetve Kiss Sándor. Ők voltak hivatva megalakítani az ún. Európai Magyar Nemzeti Bizottmányt163 (más néven: Európai Nemzeti Bizottságot), amelynek elsődleges feladataként a Kéthly Annával való kapcsolat felvételét, illetve az USA-ban lévő Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szembeni ellenpólus képzését jelölték meg. Id. Antall József 1956. december 17-én közölte a vele tárgyaló FKgP-politikusokkal, hogy az itthoni kisgazdáknak támogatniuk kell a szervezetet.164 Közben a jelentős létszámú 1956-os menekülthullámtól a Magyar Nemzeti Bizottmány irányítói azt várták, hogy szervezetük tekintélyét és befolyását növelhetik az emigráns ötvenhatos politikusokkal. Az ötvenhatosok azonban kezdetben nemigen akartak részt venni a Bizottmányban. A realitásokat elsőként Nagy Ferenc és Kovács Imre vette észre, akik igyekeztek alkalmazkodni az új helyzethez. Miután hajdani kisgazdapárti, szociáldemokrata, illetve a forradalmi eseményekben részt vett politikusok egy csoportja Bécsbe érkezett, megkezdték a forradalom eszméi alapján történő szervezkedést. Megegyeztek, hogy az új szervezet a Magyar Forradalmi Bizottmány nevet fogja kapni. Ennek kapcsán ideiglenes intéző bizottságot alakítottak, amelynek tagja lett: Kiss 161 Vörös – Vida i. m. 1989, 31–32. 162 Jelentés. Az FKP újjászervezéséről..., 1957, 55. 163 Ez az elnevezés a szervezet „munkacímének” tekinthető, amely utal arra, hogy az Amerikában lévő Magyar Nemzeti Bizottmány európai változatának/konkurensének szánták. 164 Jelentés. Az FKP újjászervezéséről..., 1957, 61.
