M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
265 Albert Zoltán Máté: Tildy Zoltán... szociáldemokratákkal is tárgyalt, sőt december első napjaiban az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követével is, hogy az FKgP részére politikai támogatást és anyagi segítséget kaphasson. A követ azonban közölte, hogy az amerikaiak a magyar népet támogatják, de politikai pártokat, így a kisgazdákat már nem. Kovács Béla a kudarcoknak is köszönhetően december 6–7-a körül hazautazott Baranyába. 154 Ezt megelőzően még Kovács Béla, illetve Kővágó József megbízta Szolnoki Istvánt, hogy egy kibontakozást lehetővé tévő alkotmánytervezet kidolgozását készítse elő. A tervezetet el akarták fogadtatni a pártokkal (FKgP, MSZDP, Petőfi Párt) és a demokratikus forradalmi szervezetekkel. Szolnoki a tervezet kidolgozásával Varga István egyetemi tanárt, az Anyag- és Árhivatal volt elnökét, az FKgP volt államtitkárát, Rácz Jenő volt kisgazda képviselőt és pénzügyminisztert, illetve Nizsalovszky Endre jogtudóst, egyetemi tanárt kérte fel. Az elkészült dokumentumot155 a következő pártok és szervek írták alá: FKgP, MSZDP, Petőfi Párt, Írószövetség, Újságírók Szövetsége, szakszervezetek és más demokratikus forradalmi szervek. A tervezet javasolta, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig, az Elnöki Tanács mellett alakítsák meg az ún. Forradalmi Néptanácsot, amelyben helyet foglalt volna a munkásság demokratikusan megválasztott forradalmi szerveinek 20 és a parasztság hasonló szerveinek 10-10 tagja. Ennek a szervnek a többségi határozata kellett volna az Elnöki Tanács határozatainak érvényesítéséhez. A tervezett átmenet lépései a következők lettek volna: a Forradalmi Néptanács ideiglenes kormányt alakít, amelynek elnökét és államminisztereit a politikai pártok és tömegszervezetek jelöltjei közül nevezi ki, míg a szaktárcák vezetésével politikailag független szakembereket bíz meg ideiglenesen, államtitkári 154 Jelentés. Az FKP újjászervezéséről..., 1957, 52–53. 155 Ennek főbb irányelvei voltak: „a/ Magyarország a demokrácia elvein alapuló szocialista köztársaság. b/ Az állam legfőbb szerve a nép képviseletében összeülő országgyűlés [...] c/ Az állami főhatalmat a köztársaság elnöke gyakorolja. [...] d/ A végrehajtó hatalmat a köztársaság elnöke által kinevezett, az országgyűlésnek felelős kormány gyakorolja. e/ A helyi igazgatás a tanácsi szervezeten alapul. [...] f/ A bírói függetlenséget [...] alkotmányosan biztosítani kell. [...] g/ A[z] [...] alkotmánybíróság pártok felett állóságát és alkotmányhűségét külön rendelkezésekkel kell az alkotmány keretében biztosítani. h/ Az ügyészi szervezetre vonatkozó alkotmányos rendelkezések nagyjából a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat követheti. [...] i/ A szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a munkához való jogot, a munkások sztrájkjogát, a nők teljes egyenjogúságát, az egyenlő bérezés elvét, a vallásszabadságot, az alkotmányban reális garanciákkal kell biztosítani. [...] j/ A szakszervezetek alakításának szabadságát, teljes érdekvédelmi jogkörüket, [...] alkotmányosan kell biztosítani: úgyszintén biztosítani kell a parasztság számára is a szakszervezetekhez hasonló érdekképviseleti szervezetek szabad alakítását és valamennyi ilyen szervezet közös országos tanácsba való kötelező képviseletét.” „12”2”: Jelentés. FKP részéről készített megvitatandó tervezet. (1956. 12. 13.). ÁBTL 3.1.5.-O-14820/1/80–81.
