M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
234 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal Megemlítette, hogy november 1-jén reggel Budapestre kellett volna érkeznie a Sabena adományokat szállító járatának, de ezt a Ferihegyi repülőteret kezükben tartó szovjet katonai alakulatok – amelynek vezetőjével személyesen beszélt – a helyszínen megakadályozták, mondván, hogy a gép ugyan leszállhat, de nem garantálják a felszállási engedélyt. A belga követségen november 1-jétől több magyar személy is megjelent, köztük egy meg nem nevezett ellenálló, aki részletesen tájékoztatta Collont a helyzetről. A belga követ meglepődött a magyar felkelők optimizmusán, mert nagyobb összefüggésekben elemezve a helyzetet nem látott esélyt arra, hogy Moszkva engedni Magyarország kiválását a keleti blokkból. Collon november 2-án két belga újságírót is fogadott, és Lecocq titkár autóval körbe is vitte őket Budapesten. Vendégei az alig több mint másfél órás látogatást követően az osztrák segélykonvojjal Bécsbe távoztak. Collon az újságírókra bízta a diplomáciai levelezést, és kérte őket, hogy juttassák el azt a lehető leghamarabb Belgium ausztriai követségére. Mint később kiderült, a konvojt feltartóztatták, és csak november 4-én érkezett az osztrák fővárosba. Másnap Collon arról értesült, hogy a Belga Vöröskereszt két teherautója érkezett Budapestre. A segélyszállítmány felelőse Marie-Antoinette de Ligne hercegnő volt, akit további három hölgy kísért. A társaság a Margitszigeten, szállodában szállt meg, de a másnapi szovjet támadás miatt nem tudott onnan távozni, csak november 10-én sikerült Collon segítségével a segélyeket kiosztaniuk, és néhány napra rá Magyarországot is elhagyniuk. A belga követ beszámolt arról, hogy november 4-én az olasz követ rezidenciájának teljes személyzete, Lecocq és a Sabena képviselője is a követségen kért menedéket. Összesen 19-en voltak napokig az épületben, köztük több magyar személy is, mint például Gyenes Judith (a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterének, Maléter Pálnak a felesége) és B. Farkas Ferenc parasztpárti politikus, államminiszter.35 Mind a ketten bő egy hétig tartózkodtak menekültként a követ ségen. Collon számára kellemetlen volt a jelenlétük. A követ a következőket írta a kérdéssel kapcsolatban: „Ahogy a dolgok kezdtek lecsendesedni, kénytelen voltam beismerni, hogy az érintett személy helyzete veszélyesre fordulhat, illetve jelenléte kellemetlenségeket okozhat a követségnek.”36 Egyrészt félt, hogy nem tudja Farkas biztonságát garantálni, másrészt attól tartott, hogy ha be kell jelentenie a magyar hatóságoknak, hogy egy volt kormánytagot befogadtak, még szigorúbb rendőri felügyelet alá kerül a követség. A jelentésből kiderül, hogy november 5-én több repesz is hullott a követség kertjébe, miközben a szemközti házban egy bomba 35 Történetüket lásd részletesen: Farkas Judit Antónia: A budapesti belga követség menedékében. B. Farkas Ferenc és Maléter Pálné menedékkérelme 1956 novemberében. In: Veritas Évkönyv 2015 . Szerk. Ujváry Gábor. Budapest, Veritas Történetkutató Intézet – Magyar Napló, 2016, 227–246. 36 AMAEB, Hongire, 13075, 1957, 10. dosszié, 541. sz. 163. sorszám. Budapest, 1957. 05. 04.
