M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
183 Marschal Adrienn A politikai foglyok szövetségeinek megalakulása 1956-ban Tanulmányomban levéltári források, a sajtóban megjelent cikkek, korabeli röplapok és visszaemlékezések alapján mutatom be, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt mikor és hogyan alakították meg a volt politikai foglyok szervezeteiket. A forradalom milyen célkitűzéseit támogatták, kik vettek részt ezen szervezetek megalakításában, minek érdekében emelték fel a szavukat és mire használták fel működésük néhány napját. Végül arra is kitérek, hogy hogyan írtak minderről a forradalom és a kádári megtorlás sajtójában, s kik ellen indítottak pert a szervezetek megalakítása miatt. A POLITIKAI FOGLYOK SZERVEZETEINEK BÖRTÖNBELI ELŐZMÉNYEI Minden politikai foglyokat őrző börtönben voltak olyan elítélt csoportok, akik szabadulásuk után érdekvédelmi szervezetet terveztek létrehozni. 1955 telén a Gyűjtőfogházban is ilyen irányú szervezkedés kezdődött, s megalakult a politikai foglyok országos bizottsága.1 Emellett a váci és márianosztrai börtönben is hasonló kezdeményezések voltak, ezekre így emlékezett vissza Kiss Károly segédmunkás: „...a POFOSZ szervezése már 1956 előtt a börtönben indult meg, ugyanis a politikai foglyok arra a közös platformra jutottak, hogy nem érdemes csak pártokat létrehozni, hanem kell egy ún. egységfront, aminek keretén belül minden bolsevikellenes egyén együttesen tud harcolni a bolsevizmus ellen. Erre legalkalmasabb a politikai foglyok szervezete, amely magába foglalja mindazokat, akik a bolsevizmus ellen tevékenykedtek. E szervezetet Vácon és Márianosztrán egyaránt szervezték. Vácon Thuránszky Zoltán2 és egy pár ügytársa szervezte, 1 Szabad Kossuth Rádió és Szabad Petőfi Rádió Győr, 1956. november 2. 22 óra 4 perc, hírek. In: A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások, 1956. október 23 – november 9. Szerk. Varga László. Budapest, Századvég – Nyilvánosság Klub, 1989, 418. 2 Thuránszky Zoltán (1900): alhadnagy, fordító, újságíró. A debreceni csendőrség gazdasági és beszerzési csoportjánál dolgozott, majd 1945 után tagja volt a Kisgazdapárt vezetőségének, de az országgyűlésnek nem. Textil-nagykereskedést üzemeltetett, valamint a Kenyérgyár alelnöki tisztét is ellátta. 1954-ben a Faddi Ottmár és társai perben ítélték el szervezkedésben való részvételért. Büntetése letöltését az 1956-os forradalom leverése után folytatta, ekkor kezdte szervezni a börtönben a POFOSZ-t.
