M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
136 Sorsok és horizontok 2. Közös sors A győri per koncepciója azt kívánta bizonyítani, hogy a Nagy Imre nézeteit követő „revizionista” kommunisták – szövetségben a „Horthy-fasizmus” képviselőivel és a „klerikális reakcióval” – a néphatalom megdöntését és a kapitalizmus restaurálását akarták elérni. Ezzel a kádári megtorló gépezet egyrészt a Földesperben először kívánta igazolni az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. decemberi téziseit, másrészt – a Nagy Imre-per előkészítéseként – bizonyítani akarták, hogy az „ellenforradalom” országos jelentőségű volt, ezért a vidéki eseményekért felelőssé tett vezetőkre példás büntetést szabtak ki. 4 Tanulmányomban egyrészt azt kívánom tisztázni, hogy Gulyás Lajos tevékenységével milyen szerepet töltött be az 1956-os forradalomban Mosonmagyaróvárott és környékén. Másrészt azt vizsgálom, hogy miért egy országos viszonylatban ismeretlen lelkész lett a megtorló gépezet egyetlen – jogerős bírósági ítélettel – kivégzett egyházi áldozata, következhetett-e ez a hatalom egyházpolitikájából. Harmadrészt arra keresem a választ, hogy a református egyház mit tett azért, hogy Gulyást ne végezzék ki, és kegyelmet kaphasson. 5 Gulyás Lajost tipikus rendpárti forradalmárként jellemezhetjük, aki amint látta a megfelelő lehetőséget, cselekedett. Mindez a korábbi előéletéből következett, amelynek ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük a közélet és a magyar sorskérdések iránt mindig is fogékony, sőt tenni is kész református lelkész ötvenhatos tevékenységét. Teljes életét vizsgálva megállapítható, hogy Gulyás számára a lelkipásztori és a közéleti-politikai pálya elválaszthatatlan volt egymástól. Politikai gondolkodásának gyökerei a családi mintában keresendők – édesapja példája meghatározó volt számára a föld szeretete és a közéleti szerepvállalás tekintetében. Gulyás Esztergom vármegyében, Kisújfalu községben született 1918. február 4-én. Szülei második gyermeke volt, fiúként pedig az első. Édesapja huszonöt hold földön gazdálkodott és a község bírája volt, amíg a települést a trianoni békeszerződés értelmében el nem csatolták Magyarországtól. Református családként tevékenyen részt vállaltak a helyi gyülekezet és a falu életében.6 Kisebbségi magyarként nőtt fel Csehszlovákiában. Egyetlen fiúgyermekként a gazdaságban lett volna a helye, szülei csak a tanító és a református lelkipásztor biztatására íratták be az érsekújvári reálgimnázium magyar párhuzamos osztályába, ahol 1937-ben érettségizett. Érettségi után először Losoncon, majd annak az első bécsi 4 A per elemzéséhez lásd Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Erőszakszervezetek 1956-ban, a fordulat napja, ismét sortüzek, a Nagy Per. Budapest, Püski–Kortárs, 1997, 231–282; legújabban pedig Kahler Frigyes: A győri–mosonmagyaróvári per tanulságai. In: Halálra ítélve... i. m. 2018, 84–89. 5 Jelen tanulmányom egyik előzménye: Erdős Kristóf: Gulyás Lajos. Az egyetlen egyházi személy, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki. Rubicon , 2016/10–11, 60–65. 6 Kövy Zsolt: Hazádnak rendületlenül. Gulyás Lajos emlékezete . Budapest, Kálvin, 1999, 12–13.
