M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
137 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... döntés következtében történt visszacsatolása után Pápán készült a református lelkészi hivatásra. 1942 szeptemberében már házas emberként került az akkor Zala vármegyéhez tartozó Balatonszepezdre, ahol közel hat éven át volt segédlelkész és tanító. 7 A háború idején a lelkipásztori szolgálat mellett Gulyás kiemelt figyelemmel kísérte a világban történő eseményeket. A nyugati adásokat egyik balatonszepezdi barátjával együtt világvevő rádióján hallgatta, reménykedve az angolok balkáni partraszállásában. Barátja, Balogh Zoltán „igazságkeresőként” jellemezte, aki „amit igaznak vélt, helyesnek vagy jónak, amellett síkra szállt, nem törődött azzal, hogy esetleg hátránya származik belőle”.8 Gulyás írásaiból és beszédeiből egy autonóm személyiség körvonalazódik, aki véleményéért nyíltan kiállt, bátor és kemény emberként viselkedett. Az ország német megszállása idején részt vett az ellenállásban, Bajcsy-Zsilinszky Endrével is levelezett.9 Motivációját később abban határozta meg, hogy 1942-ben, édesapja halálos ágyán rábízta a magyar parasztságért folytatott küzdelmének folytatását.10 Részt vett a falu leventéinek valláserkölcsi oktatásában, csendesnapot tartott és karácsonyi ünnepséget rendezett nekik. 11 Ellenállási tevékenységének részleteiről így számolt be háború utáni igazolási nyilatkozatában: „Mint leventeparancsnok, megbízható leventéimből tisztán 7 Erdős i. m. 2016, Gulyás Lajos..., 60–62. 8 Idézi: Kövy i. m. 1999, 28–29. 9 Gulyásné lányainak felnőtt korukban mesélte, hogy édesapjuk levelezett Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Vö. Kőrösi Zsuzsanna: Interjú Gulyás Anikóval , 1994. VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Oral History Archívuma, 580. sz., 31. E levelek nem maradtak fent Gulyás hagyatékában. 10 Gulyás Lajos önéletrajza (1955). Gulyás családi archívum; Fellebbviteli tárgyalási jegyzőkönyv (1957. 12. 16., 17., 18., 21.), Gulyás Lajos 3. r. vádlott az utolsó szó jogán . Győri Törvényszék, Irattár, B. 1348/1957 Földes Gábor és társai (a továbbiakban: B. 1348/1957), 2. doboz, Katf Kt. 0156. sz. 11 A leventék körében végzett munkájáról szóló beszámolót lásd: Gulyás Lajos: „Közeledjetek az Istenhez és Ő is közeledik hozzátok”. Dunántúli Protestáns Lap , 1944. 06. 18. 1 . Az 1920. évi trianoni békeszerződés maximalizálta a hadsereg létszámát, a tisztikar állományát, illetve megtiltotta az általános hadkötelezettséget. Az elcsatolt területek visszaszerzésére készülő magyar politikai és katonai vezetés az utánpótlás biztosítása érdekében létrehozta a leventemozgalmat. Az 1921-ben megalakított ifjúsági testnevelési mozgalom kezdetben az iskolából kimaradt 12–21 éves fiúk számára volt kötelező, akiket leventéknek neveztek. A leventemozgalom a katonai előképzés és a hazafias nevelés legfontosabb intézménye lett. 1939-ben a háborúra való felkészülés jegyében megszületett az új honvédelmi törvény (1939. évi II. tc.), amely már a teljes iskolai ifjúságnak kötelezővé tette a leventeszolgálatot, függetlenül attól, hogy jártak-e rendszeres testnevelést biztosító intézménybe. A második világháború időszakában a leventeintézmény már egyértelműen a legnagyobb magyar ifjúsági szervezet volt. A leventemozgalomról lásd bővebben: Kerepeszki Róbert: A levente mozgalom. Rubicon , 2010/4–5, 104–115.
