Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon gatási reformterve a korszak valós szükségleteihez igyekezett igazítani az addigra elnyűtt vármegyerendszert és községi igazgatást. A Szapáry-féle törekvésekkel annak ellenére érdemes foglalkozni, hogy nem valósultak meg, mivel fölvetései, indoklásai és a körülötte támadt politikai vihar több máig is érvényes gondolatot érint. Tanulságul szolgál és segít megérteni, hogy miért is volt lehetetlen küldetés a 20. század területpolitikai reformjainak lesöpörni a megyerendszert, amely 1990-es rendszerváltást is túlélte, nota bene megerősödött. Az ország település- és térszerkezete a 19. század végén rendkívül aránytalan volt, egyes törvényhatóságok között óriási eltérések voltak az adózóképesség szempontjából. Emiatt az önkormányzás előfeltételét jelentő önadóztatás jogát nem volt értelmes életbe léptetni.220 Azaz számos önkormányzatnak nem volt olyan helyi gazdasági ereje, amely saját közigazgatási költségeit helyi adó útján fedezhette volna. Az aránytalanságból eredő diszkrepanciákat is kezelni igyekezett a Szapáry-féle reform. A kormány bár jelentős többséggel bírt, nem tudta átvinni az alsóházon szándékát racionális érvelése ellenére sem. További gondot jelentett a dekoncentrált állami szervezetek eltérő és aránytalan nagysága. A különféle állami funkciókat ellátó szervezetek (törvényhatóságok, választókerületek, bíróságok, adóhivatalok, oktatásigazgatási feladatot ellátó szervek stb.) más-más területi elv szerint működtek. A különböző állami szervek területi beosztása igazából sem az állam, sem az önkormányzatok érdekeit nem szolgálta.221 Megoldatlan volt a szétaprózódott törvényhatóságoknak a minisztériumokkal való kapcsolattartása és az ésszerű forrásallokáció. Egyes megyék területe nem volt összefüggő, voltak részek, amelyek enklávékat képeztek más törvényhatóság területén. Ugyanilyen gondot jelentett az, hogy egyes megyék központját a megyén belülről nehéz volt megközelíteni, ugyanakkor más megyeközpont könnyebben elérhető volt. A törvényjavaslat pontos számításokat is mellékelt, amelyekből kitetszik, hogy az állami és önkormányzati igazgatás egésze jelentős kiadásoktól szabadult volna meg, ha a területi aránytalanságokat, akkor orvosolják.222 A tervezet respektálta a megváltozott közlekedési, forgalmi viszonyokat és a természetes határokra is figyelmet fordított. A megyékkel együtt a járásokat is érintette, a dekoncentrált állami szervek egy részénél (igazságügy, pénzügy, hadügy) a hatósági hatáskört a megyehatárokhoz igazította. A Szapáry-féle közigazgatási és területrendezési reform a korábbi 81 területi és 72 városi törvényhatóság helyébe 51 vármegyét és 24 városi törvényhatóságot ajánlott (városi 220 Beluszky Pál: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest-Pécs, 2005, Dialóg Campus, 232. 221 Hajdú i. m. 2001,450. 222 Hajdúi, m. 2001,450. 92
