Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái A megye vagy régió dilemmája egy tipikus kanti antinómia volt a rendszerváltás utáni időszakban. Az antinómia lényege az, ha két megoldás kínálkozik anélkül, hogy ellenmondásba kerülnének egymással, mivel mindkét alternatíva elfogadható. Ez az antinómia lényegében végig kísérte a magyar újkori közigazgatás és önkormányzatiság történetét a kiegyezéstől egészen a rendszerváltásig, valamint az európai uniós csatlakozásig. A reformok és válságok dacára a megye, mint középszint, mindent túlélt és mindent elviselt. Konstansa lett a területrendezési egyenleteknek Magyarországon. A következőkben erre a rezisztenciára mutatunk rá, felvázolva a modern kor fontosabb állomásait a területrendezési törekvések és tervek tükrében, támaszkodva olyan korábbi kutatásokra, amely ezt a témát alaposan feltárták és elemezték különböző szempontok alapján.219 III. í. í.Arezisztens megye - területrendezési törekvések a dualizmus korától a szocialista korszakig Aranybéke, a dualizmus időszaka Szapáry Gyula belügyminiszter 1873-ban előállt a vármegyék „kikerekítését" célzó elképzelésével. A tervezet szükségesnek tartotta a vármegyék közötti területi és népességbeli különbségek csökkentését, az adózás arányosabbá, a közigazgatás szakszerűbbé tételét és személyi állományának demokratizálását, az ésszerűbb munkamegosztást a miniszteriális és a középszint között, valamint a felelősség elvének előtérbe helyezését a hivatali munkában. A közigazgatási reform hívei hangsúlyozták, hogy a korábbi vármegye és alatta elhelyezkedő járási rendszer, az akkor regnáló területi-igazgatási beosztás akadálya a nemzet fejlődésének. Az örökül kapott megyerendszer már nem szolgálhatta a növekvő gazdasági és társadalmi igényeket. Hencz Aurél szerint a magyar történelem legbátrabb közigaz-219 Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Budapest-Pécs, 2001, Dialóg Campus Kiadó, 450, valamint Hencz i. m. 1973, 677, továbbá Horváth i. m. 2001, 62 és Rechnitzer-Smahó i. m. 2011,456. 91
