Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... számára az 1996-os területfejlesztési törvény197 eredményeképpen megnyílt a lehetőség középszinten elosztott fejlesztési források megszerzésére is (TEKI, CEDE). A második fejlesztési ciklusban a duális szerkezet igazából nem bomlott föl, hanem kiegészült egy gyenge középszinttel, amelynek főszereplői a megyei fejlesztési tanácsok lettek. A középszint gyengeségének két alapvető oka már az alapításuk pillanatában megmutatkozott: 1. a megyei fejlesztési tanácsoknak gyenge a legitimációjuk, 2. a középszinten szétosztott fejlesztési összegek aránytalanul kicsik voltak mind a meghirdetett célokhoz, mind a centrális forrásokhoz képest. A második ciklusban a cél és címzett források kifizetése reálértékben csökkent. Ezt némileg ellensúlyozta ugyan a decentralizált források megjelenése, de ezeket az új forrásokat rendkívüli mértékben fragmentáltan, a helyi önkormányzatok (települések) térszerkezetét követve használták fel. A második ciklusban elmondható lényegében, hogy a kormányzat által elosztott terület- és településfejlesztési források erőteljes koncentrációja mellett a decentralizált források csillapították a kisebb önkormányzatok fejlesztési éhségét, s ezt úgy tették, hogy minden kistérségbejusson pénz, és minden kistérségen belül minden önkormányzat előbbutóbb legalább egy fejlesztést tudjon megvalósítani.198 A fejlesztési forrásokért folytatott verseny a megyék alatt elhelyezkedő helyi politikai szférában fontos legitimációs kérdéssé vált, minden helyi politikai szereplő arra törekedett, hogy regnálása alatt a kisvárosának, községének fel tudja mutatni működésének eredményét, amely egy-egy közberuházás formájában realizálódott. A fejlesztések során, a kistérségek szintjén nem érvényesült a racionalitás, a források gazdaságos fölhasználása, a közszolgáltatások összehangolása, hálózatokba szervezése.199 A második ciklus forrás-allokációjának a rendszere lényegében erősítette az első ciklusban kialakult erőteljes önkormányzati egoizmust. Egy-egy kistérségen belül megfigyelhető volt, hogy a megyei fejlesztési tanácsba delegált kistérségi elnök helyét a legerősebb polgármesterek rotációban töltöt-197 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600021 .TV 198 A kilencvenes években a Somogy Megyei Fejlesztési Tanács egyik polgármestertagja mondta egy terepinterjú során: „A döntéseket nagy izgalom nem követte, mert előbb utóbb mindenki kapott pénzt, aki akart pénzt kapni, az kapott. 'Minden falu egy nóta' elv működött. Kérdés csupán annyi volt, mikor, azaz a sorrend válthatott ki egy-két háttérben megbújó vitát." 199 Az ezredfordulón Zemplénben, terepmunkán tapasztaltam, hogy két rivalizáló kisváros, egyébként tökéletesen jól politizáló polgármesterei sosem tudtak megegyezni abban, hogy a városukban kiépült jó minőségű kerékpárútjuk egybe legyen kapcsolva. így a drága közberuházások igazán nem tudtak egyik félnek sem többlethasznot hozni. 77
