Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon fejlesztési forrás elosztás szempontjából nemcsak megnyirbálta, de tulajdonképpen meg is szüntette. Ez úgy történt, hogy igazából nem született az állam és az önkormányzati szektor vagy politikai dimenzió mentén a nagypolitika és helyi politika között semmilyen társadalmi szerződés vagy olyan pénzügyi és közszolgáltatási szerkezetet meghatározó közszerződés, amely számszerűen és előírásszerűén meghatározta volna az állami szerepvállalást, illetve finanszírozást az önkormányzatok kötelező feladatellátása ügyében. Ebből következett, hogy a települési önkormányzatok (Európában egyedülálló autonómiájuk mellett) folyamatosan növekvő feladat-ellátásukra az állami költségvetéstől egyre kevesebb támogatást kaptak.194 1991-1996 között az önkormányzatok költségvetésén belül az állami hozzájárulások és támogatások 40-49%-ot értek el. Csökkenő mértékben a ciklus vége felé.195 A második időszakban, 1997-2002-ig a helyi települési önkormányzatok költségvetésében az állami hozzájárulás mértéke 30% alá csökkent. 2002 után a harmadik ciklusban ez a támogatási hozzájárulások és támogatások rátaja 25% alá esett, tehát összességében az állami hozzájárulások és támogatások aránya az önkormányzati költségvetésen belül a bevételi oldalt figyelembe véve 50%-kal csökkent.196 A települési önkormányzatok a második időszakban (1997-2002) az állami hozzájárulás csökkenő arányát saját folyó bevételeik növekedésével tudták pótolni (helyi adók), továbbá kis mértékben intézményeik bevételeinek növekedése, valamint a megosztott bevételek ez időbeni emelkedése pótolta az államtól jövő szűkülő támogatásokat. Az önkormányzati gazdálkodás feltételei meghatározták a településfejlesztési források megszerzésének a képességét. A három gazdálkodási időszak mellett három fejlesztési ciklussal számolhatunk. Az első fejlesztési ciklusban (1991-1996) egy sajátos duális szerkezetben történt a forrásallokáció a települési önkormányzatok számottevő autonómiája és az állam által átadott feladatok jelentős központi finanszírozása mellett. Az önkormányzatok településfejlesztési céljaikhoz főleg a cél és címzett forrásokból jutottak. A céltámogatások esetében, a szükséges önrészt a gazdálkodásukból tudták biztosítani: megtakarítás és főleg a saját forrásbevétel növeléséből (helyi adók). A második fejlesztési ciklusban (1997-2002) az állam által átengedett önkormányzati feladatok szűkölő állami finanszírozása mellett az önkormányzatok 194 Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon. Budapest-Pécs, 2008, Dialóg Campus Kiadó, 212. 195 Vigvári András: A családi ezüst tanulmányok az önkormányzati vagyongazdálkodás témaköréből. Budapest, 2007, KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, 381. 196 Pálné Kovács i. m. 2008, 226. 76
