Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... 2. Regionális szinten a legfőbb prioritás az infrastrukturális rendszerek kiépítése volt a termelő, a szolgáltató és az ellátó szféra erősítésével. 3. Települési szinten - a településközi kapcsolatok alapján - bevezette a kötött határú szervezési és funkcionális körzet, továbbá az időben és térben változó ellátó- szolgáltató funkciókra építő tervezési ellátási körzet fogalmát. A tervkoncepció, mint az eddigi koncepciók, hierarchizálta a településeket a területi munkamegosztásban betöltött társadalmi-gazdasági szervező és irányító, továbbá szolgáltató és ellátó szerepkörük, vonzásterületük lakosságszáma, valamint műszaki követelményrendszerük alapján, és az alábbi településkategóriákat különböztette meg: országos központ, felsőfokú központ, középfokú központ, alsó fokú központ és alapfokú központ. Az agglomerációkat és az agglomerálódó térségeket összefüggő városias térségeknek tekintette.173 A tervkoncepció erénye volt, hogy térségi szemléletben fogant, azaz támogatta a helyi kezdeményezésekre épülő területi kooperációt. Ugyancsak nagy jelentősége volt annak is, hogy míg a korábbi koncepciók a település- és területfejlesztést szinte kizárólag a gazdaságfejlesztésben látták megvalósulni, és ehhez mintegy járulékosan kapcsolódott a társadalmi kérdések megoldása; addig ebben a koncepcióban előtérbe került a társadalmi tervezés feladata is. Ennek során meg-173 Melléklet a 00145/1980. ÉVM számú állami tervbizottsági előterjesztéshez, melyben részletesen meg van nevezve az országos központ: Budapest, kiemelt felsőfokú központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, felsőfokú központ: Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg, Felsőfokú társközpont: Baja, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron, Középfokú központ: Ajka, Balatonfüred, Balassagyarmat, Barcs, Berettyóújfalu, Bonyhád, Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár, Encs, Esztergom Dorog, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Heves, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kazincbarcika, Keszthely, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Komárom, Komló, Körmend, Leninváros, Lenti, Makó, Marcali, Mátészalka, Mezőtúr, Mezőkovácsháza, Mezőkövesd, Mohács, Monor, Mór, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagykáta, Nyírbátor, Orosháza, Ózd, Paks, Pápa, Püspökladány, Ráckeve, Sárvár, Sárbogárd, Sátoraljaújhely, Siklós- Harkány, Siófok, Szarvas, Szentes, Szeghalom, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tapolca, Tamási, Tiszafüred, Vác, Várpalota; Középfokú társközpontok: Balmazújváros, Battonya, Bácsalmás, Békés, Bicske, Boglárlelle.Celldömölk, Csurgó, Dabas, Dunaföldvár, Fehérgyarmat, Fonyód, Gárdony, Gyoma Endrőd, Kapuvár, Kisbér, Kistelek, Kisújszállás, Kőszeg, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Nagykőrös, Oroszlány, Pásztó, Sárospatak, Sümeg, Szentgotthárd, Szécsény, Szob, Tab, Tiszakécske, Tiszaföldvár Martfű, Tiszavasvári, Tokaj, Törökszentmiklós, Túrkeve, Vasvár, Vásárosnamény, Zalaszentgrót, Záhony, Zirc. A budapesti agglomeráció fő központjai pedig: Budaörs, Dunakeszi, Érd Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, továbbá Budakeszi, Dunaharaszti, Főt, Gyál, Kerepestarcsa, Pilisvörösvár. 67
