Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
J A helyi önkormányzatok születése Magyarországon fogalmazódtak a legfontosabb társadalmi problémák:174 a népességnövekedés lelassulásából adódó munkaerő-piaci gondok; a területi népességváltozás problematikája (azaz hogy az urbanizálódott térségek népességnövekedése tovább folytatódott, miközben az aprófalvak térségében a demográfiai erózió nem mérséklődött) és az ingázás kérdése.175 Megkésett reformkísérletek a nyolcvanas években A városokhoz való csatolások következményeként 1950 és 1985 között kétszázzal csökkent a közigazgatásilag önálló települések száma. A nyolcvanas évek közepén a településeknek már alig felén volt csak tanácsi székhely, a gazdasági koncentráció jeleként a termelőszövetkezetek (1960-as években négyezernél is több volt) száma 1300 alá esett, mintegy 1000 település elvesztette iskoláját, a vasútvonalak hossza a szárnyvonalak felszámolásával több mint 2000 kilométerrel csökkent.176 A rendszerváltást előkészítő nyolcvanas évek elején szakmai körökben újra megfogalmazódott OTK kritikai értékelése. Tudományos műhelyek vitáin felmerültek különböző, a vidéket érintő szociológiai problémák, amelyek jelentős részéért a hibás településfejlesztési koncepciót177 és politikát tették felelőssé.178 A falusias térségek elnéptelenedéséről szóló társadalmi riportok, a friss helyi társadalomkutatások beszámolói elmarasztalták a merev tanácsi rendszer hierarchikus rendszerét, az egyoldalú, túlhajtott városfejlesztési gyakorlatot, a községek erőteljes polarizációját, az aprófalvak elsorvadását. A falusias térségekben a romló életkörülmények és a riasztó demográfiai folyamatokról szóló hírek nyomán a szakmai köröket túllépő társadalmi diskurzus az aggasztó folyamatok megállítását sürgette. Az 1985-ben napvilágot látó országgyűlési határozat a gazdaság területileg arányosabb fejlesztését, a helyi erőforrások fokozottabb mobilizációját és a helyi adottságok jobb kihasználását célozta meg. Központi támogatást ígért a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásához, a „sajátos adottságú" aprófalvas, határ menti térségek fejlesztésére. Célul tűzte ki az urbanizáció mind szélesebb körre való kiterjesztését, javító szándékát tükrözi, hogy kiemelt feladatként jelölte meg a lakásellátás javítását, az egészséges ivóvízzel 174 Baráthi.m. 1981,6-7. 175 Hajdúi, m. 2000, 91-108. 176 Nemes Nagy József: A tér a társadalomban. Budapest, 1998, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 116. 177 Lackó László: A területfejlesztés holnapjáról. Területi Statisztika, 1982/1 -2, 8-15. 178 Enyedi György: A területfejlesztési politika néhány új eleméről. Területi Statisztika, 1981/2, 21-31. 68
