Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
I. Önkormányzatiság és területpolitika I. 2. A nagypolitika eltávolodása a helyi szinttől I. 2. í. A kötött mandátumtól a népképviseletig Az önkormányzat sémájának kirajzolódása mellett érdemes szemügyre venni a képviselet tartalmának lassú átformálódását is. A képviselet, illetve a képviselő szerepének változása a lokalitás és az állam közötti kapcsolat egészére hatott; a képviselő szerepe új tartalmat kapott, s ezzel együtt a törvényhozó, illetve törvényhozás kapcsolata is átrendeződött a modern polgári államban. A helyi érdekek eltávolodtak a nagypolitikától azzal, hogy a képviselőt már nem köti meg a lokalitás (a választók) közvetlen kontrollja. A politikus kötődése immár nem a területi alapon szerveződött korporációkhoz, inkább a politikai szervezethez, a pártokhoz erősebb. A választási rendszerek fejlődésére nem térhetünk ki, de érdemes megemlíteni, hogy a választókerületekre épülő választási rendszerek lassan átformálódtak pártlistás választássá, illetve vegyes választási rendszerekké.47 A nagypolitikában végbement változások meghatározták a helyi autoritások politikai vezetőinek kiválasztási rendjét s ezzel együtt a helyi politika játékterét is. A választási rendszerek és a pártrendszerek közötti kapcsolat ab ovo vitatott; melyik határozza meg a másikat, vagy van-e kapcsolat a két tényező között? A választási rendszerek és pártrendszerek összefüggését már Montesquieu és Alexander Hamilton is érintette. Közismert két klasszikus, John Stuart Mill és Walter Bagehot vitája az 1860-as években a képviseleti és többségi elven felépülő választási és képviseleti rendszerről. Egy századdal később jelent meg Maurice Duverger értekezése a választási rendszerek és pártrendszerek kapcsolatáról,48 amelynek megállapításai több ponton cáfolhatók.49 Azonban kérdései lényege tovább gondolható, miszerint: mennyire tudják befolyásolni, manipulálni a választási rendszerek a választó döntését, illetve mennyiben idézik elő egyes pártok alul- vagy felülreprezentáltságát (a leadott voksok és az elért mandátumok arányának dilemmája), és végül mennyiben determinálják a pártok számát, illetve helyi szinten a létüket a választási szisztémák? A magyar választási rendszer határt szabott a pártosodás kiterjedésének is, azaz befolyásolja, hogy milyen mélységben szerveződnek meg a pártok a helyi politika szintjén. Magyarországon a helyi önkormányzati választások alkalmával pártlisták csak a tízezer főnél nagyobb településen voltak állíthatók, több más szociológiai és politikai tényező mellett ez a népességszám adta meg a pártoso-47 Lijphart, Arend: Választási rendszerek: Típusok, formák, fejlődésvonalak. In: Választási rendszerek. Szerk. Fábián György, Budapest, 1997, Osiris Kiadó, 64-89. 48 Duverger, Maurice: Les partis politicques. Paris, 1951, Colin, 476. 49 Fisichella, Domenico: Sviluppo democratio e sistemi elettorali. Firenze, 1970, Sansoni. 29 i ■
