Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon dás határát is. A pártoknak elsősorban a nagyobb településeken volt érdemes megjelenniük, mivel csak ott tudtak előnyt szerezni azáltal, hogy a választókerületekben alulmaradt jelöltek (elveszett) töredékszavazatai hozzászámítottak a listáról szerezhető mandátumhoz. Mindez fordítva is igaz volt, a helyi politika szereplőinek csak a nagyobb településeken volt érdemes pártszínekben politizálni, mivel ott az egyenes választási rendszer mellett a pártok listáin érvényesíthető töredékszavazatok további előnyt jelenthettek. Ezáltal a helyi önkormányzat képviselőtestületébe nagyobb eséllyel kerülhettek be. Bár 2012 után a kompenzációs listák szűkültek, de az elv lényegében megmaradt, s ennek következtében a kislistás települések, azaz a tízezernél kisebb lélekszámú önkormányzatok, továbbra is más dimenzióját képezik a hazai önkormányzati politizálásnak, mint a tízezer és annál népesebb települések, ahol a pártok lényegesebb nagyobb szerepet kapnak a helyi politika alakításában. Gondoljunk csak a korabeli sajtóban megjelenő kommentekre, amely abból a tényből, hogy a helyi hatalomvezető személyei között nagy számban voltak találhatók független politikusok, azt a következtetést vonták le, hogy a választók kiábrándultak a pártokból. Az elnagyolt következtetés egyrészt nem vette számításba, hogy Magyarországon a településszerkezetből és a fragmentált típusú helyi önkormányzati rendszerből eredően sok a független, helyi politikai vezető (81,4%), akik kis lélekszámú településeken jutottak szerephez, de a mögöttük levő szavazók száma alacsonyabb volt (37%), mint a pártszínekben versenyzőké (1994-es választási adatok szerint). Ellenben a kisebb számú pártpolitikusok mögött sorakozott fel a választók közel kétharmada, mivel a szavazók száma a nagy lélekszámú településeken jóval nagyobb volt.50 Visszatérve a 18. és a 19. századi nagypolitika terrénumára, tekintsük át dióhéjban, hogyan változott meg a parlament szerepe. A képviseleti intézmény öszszetett történelmi fejlődésen ment át, amelyet főbb vonalaiban a következőképpen lehet összegezni: A képviseleti testületek a társadalom szerveiként születtek meg azzal a feladattal, hogy választóik nevében és érdekében tárgyaljanak a politikai hatalommal, értsenek egyet a végrehajtó-hatalommal, elsősorban az uralkodóval, alkudozzanak, gyakoroljanak rá nyomást. Ebben a szerepükben a parlamentek a társadalmi érdekek aggregációs és artikulációs struktúrájaként foghatók fel, amelyek a hatalmi döntéseknek főleg pénzügyi, illetve törvényalkotási aspektusaiban kaptak jelentős szerepet. A demokratikus gyakorlat megszilárdulásával azonban a parlamentek helyzete jelentősen megváltozott. A politikai testületek fokozatosan az állam szervei-50 Szoboszlai György: Önkormányzati választások. In: Önkormányzati választások, 1994. Szerk. Bőhm Antal-Szoboszlai György. Budapest, 1996, MTA PTI [32-54], 46-47. 30
