Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon tikai rendszer a polgár számára lehetővé teszi, hogy ne csak passzívan kövesse az ország törvényeit, az állam számára már nem pusztán külső erő, mivel létük szervesen összefonódik.27 Az állam intézményes szerkezetének magját a kommunikációs és tanácskozó intézmények képezik. A demokratikus államnak nem az általános érvényű választáson, hanem a korporációkon nyugvó képviseleteken kell felépülnie. Dürkheim szakít a rousseau-i közvetlen választás ideáljával. Vélekedése szerint, ha mindenki elkülönülten választ, akkor ezeket a voksokat minden bizonnyal a személyes (egoista) megfontolások vezérlik, illetve sugallják, s így az individuális partikularizmus lesz az egész politikai szervezet alapja.28 Ebben a kontextusban a korporációk szakmai alapon szerveződött csoportok, azok a köztes csoportok, amelyek képesek hatékonyan részt venni a társadalom egésze, a kiscsoportok (család), az egyén és az állam, a politika, a kormányzat kommunikációjában. 1.1. 3. A decentralizáció és a dekoncentráció dilemmája A politikai szervezetek közötti hatalmi egyensúly kérdése a pluralista demokrácia viszonyai között felvetette a decentralizáció problematikáját.29 A decentralizáció azt jelenti, hogy a központ növeli a részrendszerek önállóságát, ezáltal veszít kontrolijából a részrendszerek felett; a centralizáció ennek épp az ellenkezője. Mivel a politikai szereplők és a politikai csoportok hétköznapi világát többféle autonómiával rendelkező szervezet is befolyásolja, nem lehet egyértelműen meghatározni a lokalitások decentralizáltságát. Adott esetben egy helyi hatalmat gyakorló önkormányzatban, valamint szervezeteiben és a lokalitásban előforduló részrendszerekben egyszerre érvényesülhetnek a decentralizáció és a centralizáció folyamatai. A helyi hatalmat gyakorló szervezetek akkor decentralizáltak, ha van egy bizonyos fokú autonómiájuk, azaz ha létezik a belső szervezeti rend kialakításának bizonyos fokú szabadsága. Emellett a helyi társadalomnak a helyi hatalomért, a legitim uralomért, a belső rendért felelős vezetőket jogában áll megválasztani és a reflexív politika demokratikus technikáival (kritika gyakorlása, a tiltakozás megszervezésének joga stb.) kontrollt gyakorolni a vezetők felett. 27 Némedi Dénes: Dürkheim. Tudás és Társadalom. Budapest, 1996, Áron Kiadó, 121 -134. 28 Dürkheim, Émile: A társadalmi tények magyarázatához. Budapest, 1978, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 334. 29 Dahl, Robert: A pluralista demokrácia dilemmái. Budapest, 1996, Osiris, 113. 22
