Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
I I. Önkormányzatiság és területpolitika A modern polgári társadalompolitikai rendszerében lényegében minden lokális autoritásnak van valamennyi autonómiája, de ezek a részfüggetlenségek mindig sérülnek az állam szuverén hatalma miatt, vagy legalábbis az állam céljai szerint kell az önkormányzat feladatait, hatásköreit meghatározni. Azonban a „sérülésnek és teljességnek" minden esetben van egy optimum-pontja a részrendszeren belül, amely megegyezik azzal a ponttal, ahol a Walras-féle egyensúlyi egyenletek függvénygörbéi metszik egymást.30 Az általunk vizsgált optimum-pont a helyi igazgatási szervezet autonómiájának lineáris függvénye, és a nagyobb, átfogóbb (vagy konkurens) szervezet működése (lineáris) hatékonysági függvényének metszéspontjában képzelhető el. Ezen optimum csak kívánalom, mivel abszolút egyensúly nem létezik az érdekérvényesítő helyi társadalmak komplex rendszerében. Legalábbis nem lehet elképzelni olyan egyenletet, amely ezt az optimumot képes volna a helyi társadalmak sokdimenziós érdek-koordinátarendszerében kijelölni. Az egyensúlyelméletet Vilfredo Pareto ültette át a politikatudomány területére, és ez az elmélet a második világháború után termékenyen hatott a politonómia kialakulására.31 A „bizonytalan körülmények közötti választás''32 modelljének lényegi elemei beépültek a „konkurenciád egyensúly" neoklasszikus elméletének jellegzetes fogalmi apparátusába, s ezzel létrejött a „bizonytalanság körülményei közötti ideiglenes konkurenciád egyensúly" elmélete.33 A lokális autonómia léte a rendszer egészének érdekeit is szolgálja. Minél komplexebb a politikai rendszer, annál nagyobb tagoltságra és funkciófelosztásra kényszerül. E speciális részautonómiák nemcsak csökkentik a rendszer egészének hatalmát a részek felett, egyben csökkentik az egész rendszer működésének költségeit is. A specializálódó helyi szervezet részben tehermentesíti a centrumban elhelyezkedő szervezetet. Ha azonban a helyi szinten működő szervezetek nem rendelkeznek kellő autonómiával (jogosítvánnyal), nem képesek megfelelően válaszolni a környezet jelzéseire, kihívásaira, szükségleteire. A lokalitás ilyenkor nem tudja ellátni kisegítő, feladatátvevő szerepét, ezért továbbadja, azaz „fölküldi" a válasz, a reakció feladatát a felettes központi szervezetnek. Mivel a központi szervezet több helyi szervezet felett áll, ezért a kellő autonómiával nem rendelkező szervezetek rossz működése vagy működésképtelensége a rendszer egészében 30 Walras, Leon: The Concise Encyclopedia of Economics. Library of Economics and Liberty, Indianapolis, 2008, Liberty Fund. 31 Dahl, Robert-Lindblom, Charles: Politics, Economics and Welfare. New York, 1953, Harper and Bros. 32 Schumpeterjoseph: Capitalism, Socialism and Democracy. London, 2011, Bertrams, 426. 33 Donzelli, F.: II concetto di eguilibrio neilo teória economica neoclassica. Roma, 1986, La Nuova Halia Scientifica, 568. 23
