Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Az Egyesült Államokban mai napig a hivatalok jelentős részét választás útján töltik be, ennek okán a hivatal vezetőinek megválasztása közügyek iránti legmélyebb polgári kötelesség, és igen nagy szégyen az ettől való távolmaradás; a presbitérium, az iskolaszék, a tűzoltóparancsnok, a serif megválasztása ennek megfelelően ez ott a demokrácia alapintézménye. Az ógörögök a hivatalt viselők kiválasztására számos elvet ismertek és módszert gyakoroltak, az egyik elv - amely egy értékskálán az egyik véglet lehetett -, amikor kevesek közül az egész vagy az egész közül kevesek választhattak, akkor azt oligarchiának hívták, a másik elv szerinti kiválasztást, amelyben az egész polgárság köréből vagy annak részéből valamennyien választhattak, vagy sorsolhattak, politeiának nevezték.413 Azokat, akik a kiválasztásban részt vettek politikusoknak, azaz közügyeket gyakorlóknak hívták, s mindazokat, akik a politikus életet nem gyakorolták, mert annyira csak önmagukra vonatkoztattak, hogy más emberek élete és a társadalom egésze nem érdekelte őket, a közönyösöket idiótáknak nevezték.414 A politikatudomány a választási részvételt befolyásoló tényezők415 között említi a cselekvő hazafiság tényezőjét: patriotic acts.4'6 A magas részvétel különösen olyan országokban kiugró, amelyek függetlenségüket nemrég szerezték meg, vagy korábban sok áldozatot hoztak annak megőrzéséért. Jó példa erre a háborút megszenvedett Nyugat-Európa országai, ahol az 1950-es években ötből négy polgár elment szavazni.417 Az európai országok sorában a háború utáni évek választási szokásaira erőteljesen hatott az a tény is, hogy két népes országban (Olaszország, Franciaország) ekkor kaptak szavazati jogot a nők. A háborútól időben távolodva, a jólét és biztonság évtizedeiben a választási aktivitás erőteljesen mérséklődött, a welfare state rendszere mintha elaltatta volna politikát, a hatvanas évek lázadó világa is elidegenítette a fiatalokat az öröklött szabadságtól. A választási részvétel 75%-ra mérséklődött, a választási aktivitás a '80-as évek végére tovább csökkent, különösen erőteljes volt a visszaesés a németeknél (77,8%) és a franciáknál (65,7%). A nemzetközi politológia természetesen nem hagyja figyelmen kívül az egyik talán legfontosabb faktort, a politikára hatás, befolyásolás célját sem,418 hiszen 413 Arisztotelész i. m. 1984, 207. 414 Rorh, Richard: A férfi útja. Budapest, 2001, Ursus Libris, 66. 415 Powell, G. Bingham: American Voting Turnout in Comaparative Perspective. American Political Science Rewiew. 1986, 80,17-44. 416 Milbrath, Lester W.: The Nature of Political Beliefs and the Relationship of the Individual to the Government. American Behavioral Scientist, 1968/12, 28-36. 417 Borg, Sami: Electoral Participation. In: The Impact of Values. Szerk. Deth, W. Jan-Scarbrough, Elinor. Oxford, 1995, Oxford University Press, 441. 418 Verba, Sidney-Nie, Norman H.-Kim, Jae-On: Participation and Political Equality. Cambridge, 1978, 186
