Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
I V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások... mivégre is mennénk el szavazni, ha nem azért, hogy politizáljunk. Ezen a ponton érdemes arról is meg emlékezni, milyen erővel befolyásolhatják a választók a megválasztottak, illetve jelöltek hivatal-betöltésének esélyét. Az európai választók ebből a szempontból racionálisak és következetesek, hiszen hasonlatosan az Egyesült Államokban élőkhöz a helyi ügyek s az ebben megnyilvánuló választás mindig nagyobb közérdeklődést vált ki, mint a regionális és állami szintű politika, és különösen megelőzi az Európai Uniós (vagy szövetségi) ügyeket érintő választási részvételt. A magyar választó (hasonlóan a kelet-európai választóhoz) furcsa módon a helyi ügyekben passzívabb, pedig a befolyás mértéke a helyi kormányzásra lényegesen nagyobb, mint az országos ügyekre. Annak ellenére, hogy a parlamenti választáson egy voks jóval kisebb súllyal nyom a latba, mint egy önkormányzati választáson, ahol egy kisvárosi mandátumot párszáz szavazatból meg lehet szerezni. Ellentétben egy parlamenti mandátummal, ahol ennek a lényegesen többszöröse kell, azaz a kormányzat befolyásolásának esélye is annyival tér el a helyi érdek javára. Nem beszélve arról a tényezőről, hogy a helyi mandátumot kapott szereplőt vagy annak politikáját közvetlenebbül lehet megfigyelni és számon kérni. A helyi önkormányzati választásokon a legmagasabb részvétel nem haladta meg a legalacsonyabb országgyűlési választási részvétel arányát 2010-ig. A magyarázatok sokszor abban merültek ki, hogy a választók a választás évében a tavaszi parlamenti választásokon kifáradnak, és őszre már a politikától megcsömörlötten nem mennek el szavazni. Az okok minden bizonnyal ennél mélyebbek és többrétegűek. Induljunk ki abból a sejtésből, hogy a választási aktivitást, legyen az helyi vagy országos szintű, három dolog alapvetően determinál: • először a haza fiság, a lokálpatriotizmus és a függetlenség élménye, ez különösen egy függetlenségét megszerző, felszabadult ország lakóinak komoly szavazást aktiváló tényező, ugyanígy egy új önkormányzatnak, amely korábban tagközség, vagy csak részönkormányzat volt csupán; • másodszor о polgári kötelességtudat, amely a cselekvő politika klasszikus eleme, amely az urnákhoz viszi a polgárokat; • harmadsorban a kormányzást befolyásoló szándék, hit, amely a nyugati demokráciákban racionálisan - a nagyobb esélyhányados melletti - a helyi hatalom befolyásolására inkább ösztönöz, mint az állami és/vagy szövetségi/uniós ügyeket érintő politika befolyásolására. A függetlenedett Szlovéniában az első parlamenti választáson a választásra jogosultak 85,6%-a megjelent, Litvániában ez az arány 71,7%, a Cseh Köztársaságban Cambridge University Press, 292. 187
