Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon nal hatással legyen. Természetes, hogy az ötletek első pillanatban nem váltottak ki osztatlan lelkesedést a helyi közösségből. Ezért a kívülről jött újítók először külső erőforrásokra építettek, amihez az országos politikában jártasság és jó kapcsolatok kellettek. A külső innovációt hordozónak hátránya volt ugyan, hogy a helybeliek bizalmatlanul fogadják (mint minden idegent), ugyanakkor előnyt jelenthetett az, hogy nem kellett új szerepet kialakítania. Mint például annak a helyi újítónak, akinek évtizedek alatt kialakult szerepét kellett volna átlépnie, ha új dolgot akar népszerűsíteni, s ebből eredően önmagát is új szerepben kellett volna elfogadtatnia.375 A „senki sem lehet próféta saját falujában"-helyzet korántsem bibliai parabola, nagyon is valóságos jelenség egy-egy falusi miliőben. Az innováció sikeréhez szükség volt az újító helyi elfogadtatására: lassan kialakuló személyes ismertségre, amely a kezdeti távolságtartást feloldotta, s amelynek révén a lakossággal együtt a helyi önkormányzat is meglátta saját hasznát a kívülről hozott ötletben. Az innováció a helyi politikai érdekektől semlegesen is tudott volna érvényesülni viszonylag gyorsan és hatékonyan, ha az nem sértette a korábbi helyi hatalom status quóját, de ilyen mikrovilágban nemcsak lenni kell valaminek, de látszatot is fenn kell tudni tartani. A látszat néha fontosabb, mint a valóság. c) típus: Közösségépítők A közösségépítés motorja ezekben a településtípusokban az önkormányzat volt, amely saját innovatív vállalkozásokba kezdett a szociális ellátás, a kommunális szolgáltatások és közberuházások területén. Tudatosan törekedett a közlétesítmények kapacitásának ésszerű növelésére. A napi igények iránti tervezés alapvető stratégiájuk volt, mivel ezzel érték el, hogy a környéknek is tudtak szolgáltatásokat „eladni", s ezzel a szomszéd településeket magukhoz kötni. így például iskolabővítést- és fejlesztését, tornaterem és közösségi ház, orvosi rendelő építését valósították meg. Nem csak a tárgyi környezetet fejlesztették, de az ebben a környezetben szerepet vállaló személyeknek is munkaalkalmat teremtettek. 375 Például egy helyi könyvtárosnak nehéz megértetnie a helyi önkormányzattal, a közvéleménnyel, hogy a hagyományos könyvkölcsönzés mellett a könyvtár intézménye fölvállalhat több olyan szolgáltatást, amely a helybelieknek segítséget nyújthat a mindennapi életben való eligazodásra és tájékozódásra. Szokatlan lehet az, ha a könyvtár közösségi házzá alakulván a munkanélkülinek munkakeresésben, a vállalkozónak a megrendelő megtalálásában, a nyaralni vágyónak az üdülési lehetőség megismerésében, a hobbiját művelőnek társak toborzásában tud segítséget adni stb. 162
