Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetó'ségea és testületük volt, akivel könnyen tudtak az ott élők azonosulni. A legitimitásnak nem feltétlenül a siker volt az alapja, hanem az elfogadás, az érzelmi azonosulás. 3. A felülről kiemeltek Kevés községnek adatott meg az a szerencse, hogy már a múlt rendszerben valamilyen különös közjószág birtokosa lehetett (különleges földrajzi képződmény, kulturális örökség, nemzeti emlékhely stb.), ezért az állami gondoskodás gyámkodása közepette kiemelten fejlesztett státusba került. Az állami gondoskodás azonban később több gondot is hozott magával. Ebből kettő mindenképpen kiemelendő. Egyrészt a rendszerváltás után az állami támogatások megcsappantak, esetenként az állami segítség megszűnt. A különleges javak (turisztikai látványosságok, természeti kincsek, nemzeti parkok megőrzése, védelme stb.) költsége és/vagy járulékos költsége (környezet fokozott védelme, ipari, mezőgazdasági és építési tevékenységek szigorú szabályozása, korlátozása) azonban megmaradt. Másrészt az állami gyámkodás éveiben nem alakulhatott ki semmilyen olyan helyi késztetés, helyi erő, ami később az önszerveződésnek, innovációnak nagyobb esélyt teremtett volna. A kiemelten támogatott településekre jellemző, központ felé orientált helyi vezetés nem tűrte el a helyi „okoskodást'. Az államilag szervezett fejlesztések azonban gyakorta teljesen figyelmen kívül hagyták a helyi szükségleteket, nem törődtek a helyben élők valós igényeivel, elképzeléseivel. A települések zömének csökkent a népességszáma, a vitalitási mutatói romlottak, a helyben élés feltételei a kor követelményeihez képest nem fejlődtek. A siker így pusztán hírnév maradt, amely kitűnő cégér vagy márkajelvény lett, de ennek hasznát nem a helyben élők élvezték, hanem távoli idegenek, akik a helyi társadalomért és környezetért, a nyereséget adó tőkéért áldozatot hozni nem akartak, a község fejlődésében nem voltak igazán érdekeltek. b) típus: Kívülről jött ötletet befogadó A települések némelyikében a sikerhez szükséges ötlet kívülről került be. Nem szükségszerű, hogy a külső újításoknak azonnal belső támogatói legyenek, de előbb vagy utóbb el kellett, hogy fogadja a helyi elit a külső újítót és újítását egyaránt.374 Továbbá az sem volt szükséges, hogy az újítás a falu egész életére azon374 Székelyföldön egy volt tanítványom, hosszú éveken át dolgozott egy kistérség megszervezésén a havasokban. A környék falvaitól a megyéig gyanakvással szemlélték ott létét, annak ellenére, hogy munkája őszinte, elkötelezett és szakszerű volt. Végül, közel két évtized után beházasodott az egyik családba, s környezet gyanakvása alább hagyott. Ha nem is ilyen mélységig, de szükséges a kívülről jött embernek gesztusokat tenni a helyiek felé annak érdekében, hogy azt, aki jött, az elfogadott legyen ott ahova érkezett, még akkor is, ha őt a legjobb szándék vezérelte. 161 i ■
