Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Az önkormányzatiság kialakulása A jelenlegi önkormányzatok eredete az európai középkor elején keresendő, amikor még nem jelentek meg az erős nemzetállamok, és Európában már nem válhatott egyeduralkodóvá egyetlen nagyobb birodalom sem. Ebben a hatalmi eklekticizmusban a városok egyre nagyobb autonómiát vívtak ki maguknak.1 Kialakították rendeleteiket, jogszabályaikat, és igyekeztek azokat betartatni saját közigazgatási határaikon belül. Az így létrejött önkormányzat mint politikai egység nem tekinthető elért állapotnak, csak folytonos változásban levő társadalmi-politikai szervezetnek, amely a történelem bizonyos időszakaiban az államirányítás térbeli egységei között kiemelt helyet foglalt el. Szerepét és ebből eredő súlyát a mindenkori állam igénye szabta meg. Az önkormányzatok története ebből eredően szoros függvénye volt a társadalom hatalmi csoportjainak erőterében formálódó területszervezési rendszereknek, valamint a köztes csoportok2 érdekérvényesítő erejének. A politikai szociológia megközelítésében két elemet szükséges különválasztani egymástól. Egyrészt azt, hogy az önkormányzatok autonómiája és a hatalmi ágak elkülönülése együtt hogyan változott. Másrészt azt, hogy a térben megjelenő politikai hierarchiák mennyi önállóságot adtak a földrajzi térben szorosabban összekapcsolódó közösségeknek autonómiájuk kiteljesítéséhez. Alkotmánytani elemzések és politikatörténeti munkák azt mutatják, hogy azonos időben kialakult államok, politikai szervezetek más és más hatalommegosztást tettek lehetővé, vagy kívántak meg. Az ókori Görögországban, mint ahogy arról Arisztotelész Politikájában olvashatunk, az ősi közösségek falvakba, majd azok szövetségekbe, végezetül poliszokba tömörültek. A területileg nem tagolódó városállamok egyszerre mutattak állami és önkormányzati jegyeket. Az államszervezetben nem vált szét a központi és a helyi irányítás. Amint azonban a polisz-rendszert fölváltotta az államszövetség, a poliszok lassan elveszítették önállóságukat.3 A középkori Európában a király udvartartása jelentette a feudális államot, amely nem fedte le teljes egészében az uralt ország egész területét; az állam egésze mint rendi autonómiákból összetett mozaik létezett. A helyi közösségekben ugyan kifejlődtek a helyi norma- és elvárás-rendszerek, amelyek betartatására ’ Hajnal István: Az újkor története. In: Egyetemes történelem., III. kötet: Újkor. Szerk. Hóman Bálint -Szekfű Gyula-Kerényi Károly. Budapest, 1936, Révai Testvérek, 98-134. 2 Köztes csoport fogalma Émile Dürkheim értelmezésében azt jelenti, hogy az állam és az egyén között léteznie kell egy kommunikációs térnek, amely a kettő között egyensúlyt, nota bene harmóniát teremt, ennek egyig szereplője lehet a helyi önkormányzat, vagy más korporativ szervezet. 3 Egyetemes jogtörténet. Szerk. Horváth Pál. Budapest, 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó. 12
