Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
1 A helyi önkormányzatok születése Magyarországon A régiónak voltak-e politikai esélyei 2010 előtt? A régió-megye dilemmája az alábbi kérdéseket vette fel a pragmatista közelítés számára. Kik döntenek a településfejlesztési forrásokról, és a források hol találhatók, azaz milyen szinten hozzák a döntéseket? Az alábbi gondolatkísérletben egy redukciót hajtunk végre, így modellt alkotunk, amelyben összpontosítunk két lényeges elemre: a döntési szintre és a források allokáció útjára.319 Tekintsünk először a politikai döntések akkor két szintjére: az 1990-es évek helyi és nagypolitika színtereire. A helyi szinten a helyi települési önkormányzatok halmaza állt. A nagypolitika szintjén a legfőbb végrehajtóhatalmat, a kormányt, illetve az igazgatási szerveit találhattuk. Most tekintsünk el attól, hogy vannak ágazati, pénzügyi, település típusokat és területeket felölelő érdekképviseletek, lobbik, helyi, regionális és országos civil szervezetek, különböző kormányzó és ellenzéki pártok.320 A kérdés az volt: A területpolitika érdekegyeztető terében,321 a helyi önkormányzatok közelebb jutottak-e volna a különböző érdekérvényesítő oldalak valamelyikéhez, vagy nem? Röviden a megye vagy a régió adott volna számukra nagyobb esélyt az érdekérvényesítésre a nagypolitikával szemben? Ezt a kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, amennyiben a régiók felállnak, mint politikai döntéshozó szintek, a nagypolitika átengedett-e volna több hatalmat az önkormányzatoknak? A megye az önkormányzatokhoz közeledett azáltal, hogy elosztó szerepe a rendszerváltás után megszűnt - ezt a tényt a megyei fejlesztési tanácsok sem tudták megváltoztatni, mivel a tanácsoknak a megyéhez, annak legfőbb szervezetéhez, a közgyűléshez nem volt szoros a kapcsolata, legalábbis ez csupán csak esetleges viszonyt jelentett, azaz a tisztségek véletlenszerűségétől és azokat betöltő személyek egymás közötti személyes kapcsolatától függött. A közös sorsban való osztozás és együtt megfogalmazott üzenetetek: „Küldj több pénzt", amelyeket a kormányzatnak „postáztak", összetartotta a megyék és a települési önkormányzatok koalícióját. Hiszen a területi és települési önkormányzatok egymásra találtak azon a szigeten, amelyre a restriktiv gazdaságpolitikát folytató kormányzatok szorították őket. Ugyanakkor a megyei önkormányzatok és települési önkormányzatok kapcsolata nem volt mély, mivel ebben a 319 Nem foglalkozunk az akkor aktuális érdekek felsorakoztatásával. A különböző pártok, érdekkoalíciók, és lobbik érdekérvényesítő stratégiáival, ráhatásaival. 320 Nemes Nagy József: Regionális politika új feltételek között. Tér és Társadalom, 1991/1, 89-103. „A hazai területfejlesztési politika története tárcaharcok története." Nemes Nagy cikkében részletesen kifejti a miniszteriális hatalmak maradandó hatását a területpolitika hazai viszonyaira. 321 A területpolitika érdekegyeztető terét határoló részpolitikák: a társadalompolitika és vele szemben a gazdaságpolitika, s ugyanilyen tüköroldalak egymásnak az elosztás-politika versus térségi politika, s ennek a bűvös kockának a harmadik ellentét oldalai a területfejlesztés- és településpolitika versus ágazatfejlesztési politika. Forrás: Bódi i. m. 2003, 62. 126
