Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
1__! A helyi önkormányzatok születése Magyarországon III. i. 2. A középszint vákuumában képződő, alulról szerveződő kistérségek (1990-2002) Az 1990-es rendszert változtató parlament által hozott önkormányzati törvény a rendszer középpontjába a településeket, azok autonómiáját állította. A korábbi korszakokban a megyei közgyűlés és annak végrehajtó szerve a dualizmus idején, a Horthy-korszakban vagy szocializmus időszakában a megye a területéhez tartozó települések fölé volt rendelve, azokat ellenőrizhette és utasíthatta. Különösen 1949 után, a megyék jelentős szerepet kaptak a települési források elosztásában, s ezzel lényegében azok a földrajzi térben elfoglalt súlyát határozták meg. A megyék 1990-ben az önkormányzati törvényben277 való legyengítése azonban nem vonta maga után a települési önkormányzatok tényleges megerősödését, mint ez később kiderült. Az tény, hogy a megyék voltaképpen a korábbi korok politikai kiváltságát élvezték, s ezért - az ötv. megalkotása során - a korábbi jogosítványaikat a törvény megalkotói elvették, minden korábbi hibának és hiánynak, amely településeket sújtotta, okát látták benne. A megye bűnbakká vált, s nem volt olyan komoly politikai erő, amely korábbi jogosítványait átmentette volna. Meglehetősen erős politikai csoportok képviselték azt az álláspontot, hogy megyei önkormányzatokra nincs szükség, mivel a körzeti feladatokat megoldják majd a települések alulról szerveződő szabad társulásai. A megyék végül megmenekültek attól, hogy teljesen eltűnjenek a magyar közigazgatás térképéről, de alig kaptak eredendően nekik címzett hatáskört. A megye térségi befolyása nemcsak tartalmában, hanem területi illetékességét tekintve is zsugorodott (a megyei jogú városok kikerültek illetékességi köréből). A bizonytalan, „lebegtetett" feladatrendszernek megfelelően alakult a megyei önkormányzatok politikai-közjogi státusa is. Az 1990-1994 között érvényes szabályozás alapján a megyei önkormányzati testületeket bonyolult elektori rendszerben közvetve választották, ami az országos politika egészébe nehezen illeszkedő testületeket eredményezett. A maradékelvű feladatrendszer, a gyenge politikai legitimitás következtében a megyei önkormányzatok szinte teljesen elveszítették kapcsolataikat a települési önkormányzatokkal, így területi integrációs szerepet sem tudtak betölteni. A spontán, alulról épülő térségi alakulatok nagyon lassan kezdtek szerveződni. Tisztázatlan volt az önkormányzatok belső szervezeti rendje (sok gondot okozott a jegyző és a polgármester szerepének kialakítása, a testületek kompetenciájának és a polgármesteri hivatal szerepének a meghatározása stb.). 277 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (1990. Vili. 14.) 112