Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... Miután az önkormányzatok egyenlő jogállásának elve értelmében a megyei önkormányzat a települési önkormányzattal szemben nem kapott hierarchikus jogosítványokat, nem is integrálhatta azokat. Továbbá a megye is, mint önkormányzat funkcionált, ezért a minisztériumokkal szemben saját szervezeti önállósággal rendelkezett, miután a tárcáknak nem volt lehetősége arra, hogy az önkormányzaton belüli közvetlen igazgatási munkába beleszóljanak, így területi szinten megszűnt az ágazati koordináció lehetősége. Át kellett szervezni tehát a területi államigazgatás rendszerét is. Ez a folyamat volt az állami igazgatás dekoncentrációja, amelynek első lépése lényegében az önkormányzati törvénnyel egy időben kezdődött. A köztársasági megbízotti intézmény kialakítása azért vált szükségessé, mert a megyekonstrukció megváltozása, az önkormányzati egyenlő jogállás merev értelmezése miatt gazdátlanná vált a törvényességi ellenőrzési funkció. Ezen igazgatási szerep kialakítása teret engedett a kormányzat számára ahhoz, hogy korlátozza az önkormányzatok mozgásterét - azzal a puha szabályozással, amelynek értelmében egyes közügyek kivételes esetben átutalhatók más állami szerv hatáskörébe. A dekoncentráció tehát az önkormányzati érdekek oldaláról nem ütközött alkotmányos korlátozásba, míg a kormányt az alkotmány felhatalmazta az államigazgatás szervezeti rendjének oly módon történő kialakítására, hogy a kormányzatnak jogi alapja legyen a területi államigazgatás kormányzati befolyásának a szélesítésére. Az önkormányzati törvényt követően megindult a területi igazgatási szint kiépítése, illetve a két szektor közötti hatásköri rend kialakítása. A folyamatban egyértelműen a minisztériumok akarata érvényesült. A vesztes a megyei önkormányzat volt, amelynek tényleges szerepe alig terjedt tovább a szociális és egyéb intézményrendszer működtetésénél. A későbbiek során dekoncentrált szervek sora jött létre, köztük jócskán olyanok is, amelyek megalakulása kifejezetten a megyei önkormányzatok perifériára szorításának szándékát jelezte.278 A leghamarabb a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) megyei hálózatának megszervezése vált szükségessé (a költségvetés tranzakcióinak gördülékeny bonyolítása érdekében). Ezt követően a területi főépítészi iroda, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a földművelésügyi hivatal, a munkaerőpiaci szervezet, a környezetvédelmi felügyelőség, a nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok, az oktatási központ és a polgári védelem szervezete vált ki a megyei önkormányzatból, és lett dekoncenrált szervezetté. (Az 1994-ig létrehozott dekoncentrált szervezeti kör a fent felsoroltaknál szélesebb volt.) A kormány a dekoncentrált szervezeteket kívánta megtenni a régió, a tér-278 Pálné Kovács Ilona: Kistérségek, megyék régiók és a közeljövő közigazgatása. Comitatus, 1994/12, 30-43. 113
