Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... régi megyerendszer már csak megváltoztatott népességnagysággal és új megyehatárok között lett volna illeszthető (azaz vagy kisebb, vagy nagyobb népességű területi egységek kialakításával jöhetett volna létre az új megyerendszer). Ha viszont megerősödött volna a „kis-" vagy „nagymegyéket" átfogó régió igazgatási és döntéshozatali szintje, akkor az alatta levő megye közigazgatási és politikai súlya lecsökkent volna. A rendszerváltásig a megyét lényegében sem a városmegye-, illetve kismegyerendszer, sem a kerület, illetve régiók megszerveződése nem fenyegette.274 Az önkormányzat középszintjének megszervezése, a megye, a régió, a kistérség és a körzetek dilemmája a rendszerváltozás után sem oldódott meg. A megye rezisztenciájának minden bizonnyal több oka lehet. Most összegzésül csak a következőkre utalhatunk: a megye intézménye politikai és közigazgatási szempontból a mindenkori uralkodó politikai rendszernek kikerülhetetlen és praktikus intézménye volt, amelyet kihasznált saját uralma érdekében, és folyamatos legitimációs forrást jelentett az uralkodó rezsimek számára. A megye az önkormányzat jogforrását jelentette a magyar közjogban és jogtudatban. A helyi autonómia deficitjét a vármegye nem pótolhatta - a hajdanán a vármegyékben szerveződő nemzeti szuverenitást, később a megyei notabilitás helyi érdekét megjelenítő politikai szerveződés -, mivel nem volt érdekében, hogy a városok kikerüljenek politikai kontrollja és joghatósága alól. A megkésett városfejlődést a túlgondoskodó, paternalista városfejlesztés követte, amely óvakodott attól, hogy a város a megye kereteit szétfeszítse, akár mint óriásváros, amely régiómaggá válhat, akár mint középváros, amely városi vonzáskörzetet alakíthat ki maga köré, akár kisváros, amely falusias kistérségek szerveződésének a központja lehet.275 A megye szerepe a rendszer után is jelentősen megváltozott, 1990-1996 között a bűnbak szerepét kapta, és megfosztották minden korábbi hatalmi attribútumától. A második demokratikus kormány a területfejlesztési törvénnyel némileg visszahelyezte forráselosztó szerepében, bár a megyei közgyűlések és a megyei fejlesztési tanácsoknak nem volt sok átfedésük. Az ezredfordulón megindultak az EL) csatlakozás előtti regionalizációs kísérletek, ekkor a megyék újabb presztízsveszteséget könyvelhettek el. A régiók aranykorának tekinthetjük a 2007 és 2010 közötti - lényegében egy kormányciklusnyi - időszakot, amelyet 2010 után a megyék újbóli megerősödése követett.276 274 Az OTK utáni időszakot, a hetvenes és nyolcvanas évek területrendezési törekvéseit Illés Iván feldolgozta nagydoktori értekezésében, teljes terjedelmében 2001-ben került a szakmai nyilvánosság elé. 275 Hajdú i. m. 2000, 91-108. 276 Rechnitzer i. m. 2014, 447. 111