Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Madácsy Tamás: "Az összetorlódott válság terméke" Az első országos népszavazás Magyarországon a Magyar Demokratikus Fórum kampánystratégiájának tükrében
„Az összetorlódott válság terméke” MADÁCSY TAMÁS „Az összetorlódott válság terméke”1 Az első országos népszavazás Magyarországon a Magyar Demokrata Fórum kampány stratégiájának tükrében 1989 őszén a magyar társadalom belpolitika iránt érdeklődő közvéleményét a demokratikus átalakulás napról napra változó fejleményei, a parlamenten kívül működő ellenzéki pártok által kínált politikai alternatívák foglalkoztatták, valamint az ország történetében először megrendezendő országos népszavazás, az ún. négyigenes népszavazás előkészületei. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) által kezdeményezett, de a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt által is támogatott referendum négy kérdése a Munkásőrség feloszlatására, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésére, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyoni elszámoltatására és az államfő személyének az országgyűlési képviselőválasztások utáni eldöntésére vonatkozott. A négy kérdés közül háromról ekkorra már döntött kongresszusán az 1989. október 6-án megszűnt állampárt utódja, a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Az országgyűlés ezután törvény hozott a Munkásőrség jogutód nélkül feloszlatásáról;2 a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, valamint az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról.3 A népszavazás tétjét tehát csupán a szavazólapon sorrendben első helyen 1 MDF Országos Elnöksége 1989. november 12-én kiadott nyilatkozata. RETÖRK1 Archívum, Lakiteleki Rendszerváltó Archívum, MDF korai időszakának iratai Nyilatkozat az 1989. november 26-ai népszavazásról, 1.19. Négyigenes népszavazás, 57 doboz, 19 ő. e. 2 1989. évi XXX. törvény. 3 A Minisztertanács 1989. június 15-én határozatot hozott, mellyel a kormány ellenőrzése alá rendelte az addig az állampárt által irányított és felügyelt a Munkásőrséget. Október 8-án nyugdíjazták a fegyveres testület parancsnokát, Borbély Sándort, utódját nem jelölték ki. Ezt követően október 31-én jogutód nélkül megszüntették a Munkásőrséget, annak korábbi tagjait fegyvereik beszolgáltatására kötelezték. A közelmúltban született feldolgozások: Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség és a rendszerváltás, 1988-1989 (Tarsoly Kiadó, 2016); Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai (Századok, 2015/6). 77
