Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Madácsy Tamás: "Az összetorlódott válság terméke" Az első országos népszavazás Magyarországon a Magyar Demokratikus Fórum kampánystratégiájának tükrében
A szétválás fél éve Madácsy Tamás szereplő kérdés jelentette, amely így szólt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?”4 A referendum megrendezésére 200 ezernél is több aláírás gyűlt össze, melyek közül azonban csak 114 ezer felelt meg a jogi követelményeknek. Az országgyűlés 1989. október 31-én úgy döntött, hogy november 26-ára kiírja a referendumot. Ezzel Magyarország történelmében először rendeztek országos népszavazást. A Magyarországon 1989 és 2019 között elrendelt népszavazások sorát, előzményeit és következményeit Kukorelli István, alkotmányjogász a közelmúltban alapos munkában dolgozta fel és adta közre.5 6 A Magyar Demokrata Fórum 1989 őszén mintegy 15 ezres tagságával vitathatatlanul az ellenzék legerősebb pártja volt. Országos Elnöksége a referendumot az SZDSZ politikai kampánya részének minősítette, ezért arra kérte saját tagjait és szimpatizánsait, hogy maradjanak távol a szavazástól. A jelen tanulmányban célom, hogy eddig publikálatlan dokumentumok segítségével tárjam fel a bojkott-felhívás által okozott feszültséget az MDF szervezeti életében. A vidéki MDF-szervezetek részéről érkező tiltakozó levelekből, az azokban megfogalmazott érvekből egyértelműen kitűnik, hogy a tagságot erősen megosztotta a népszavazási bojkott kihirdetése - ami a nem sokkal azelőtt megválasztott Antall József5 elnökletének egyik első politikai döntései közé tartozott - és az MDF tagjainak elutasítása miatt a Fórum népszerűségvesztésének is egyik tényezőjévé vált.7 4 Ez azt jelentette, hogy a szavazásra jogosult állampolgárok nem közvetlenül választják meg az ország köztársasági elnökét, miként azt az MDF kezdeményezte, hanem a szavazók által az országgyűlésbe delegált képviselőkön keresztül, ilyen módon az elnök felhatalmazása más jogforrásból ered. 5 Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon, 1989-2019. Lakitelek, 2019, Antológia Kiadó. 6 Lásd: 66. old., 226. lábj. 7 „A népszavazás és az azt kísérő kampány másik következményeként a választók pártpreferenciák szerinti megoszlása erőteljesen módosult. Az MSZMP, illetve MSZP támogatottsága októbertől decemberig 35%-ról 16%-ra esett vissza, az SZDSZ-é viszont 7%-ról 14%-ra emelkedett. Az október-novemberi 27%-os csúcshoz képest csökkent az MDF támogatóinak aránya (december: 23%) is, miközben a kisgazdáké 6%-ról 12%-ra emelkedett. 1990 első hónapjaiban tovább folytatódott ez a tendencia. Az MSZP és az MDF támogatottsága 1989. december és 1990. március között 16%-ról 10%-ra, illetve 23%-ról 21%-ra csökkent, miközben az SZDSZ-é 14%-ról 20%-ra, a Kisgazdapárté pedig 12%-ról 16%-ra emelkedett. A Fidesz szavazóinak aránya ugyanezen idő alatt csökkent; a 13%-os novemberi csúcs után 1989 márciusában már csak 7%-ot ért el.” In: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2004, Osiris Kiadó, 552. 78
