Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán tanúbizonyságot, de legfőképpen a magyar népnek, amely „szabadságszeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy a nélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna”.225 A köszönet - az új kezdet jeleként - a „másik oldalról” is megérkezett: Antall József miniszterelnök226 és Jeszenszky Géza külügyminiszter227 üdvözletében köszöntötte a nyugati magyarságot. A Nyugati Magyarság címoldalán közölt, „történelmi üzenetként” minősített írás méltatta az emigráció tevékenységét, amely mindig tudta, hogy „a magyar haza nem azonos a politikai rendszerrel”, és amelynek nagy szerepe volt abban, hogy „az otthon maradottakban nem hunyt ki a remény”. „A Nyugaton élő magyarság ismét közvetlen szerepet tölthet be a nemzet sorsának alakításában, előmozdíthatja az előttünk álló roppant feladat sikeres végrehajtását.”228 Az ünnepélyes kinyilatkoztatások és a teljes társadalmi be- és elfogadás persze nem mindig jár együtt. A magyar diaszpóra tagjai a következő évek során is számos esetben fájlalták - formálisan és informálisan egyaránt -, hogy nem lehetnek tevékeny részesei és cselekvő alakítói Magyarország sorsának. Sokan úgy érezték: nincsen kellően elismerve a magyarságért végzett tevékenységük, és nem lettek elég hangsúlyosan bevonva az összmagyarság közösségébe. Hogy az otthoni magyar társadalom nem tud(ott) az általuk elvégzett munkáról, hogy az elvégzett kötelességekhez nem párosulnak megfelelő jogok. Ahogy Töttösy Ernő 1990 májusában szomorúan megállapította: „Eddig csak olyan kérdések zúgtak az emigráció felé: Mit tettél? Mit hoztál? Mit adsz? [...] Ezelőtt szinte felelősségre vonásnak hangzott az otthon szájából: milyen eredményeket értetek el? Miben tudtok segíteni?”229 Tanácsa Elnökségének elnöke, a SZU Legfelsőbb Tanácsának elnöke, majd a SZU elnöke. Széles körű reformintézkedései az egész rendszer bukásához vezettek. 225 Varga Béla felszólalása. Országgyűlési Napló, 1990. 05. 02. https://www.parlament.hu/ naplo34/001/0010004.htm (Utolsó letöltés: 2019. november 8.) 226 Antall József (1932-1993): Történész, politikus. 1989 és 1993 között az MDF elnöke, 1990-től haláláig Magyarország miniszterelnöke. 227 Jeszenszky Géza (1941): Történész, politikus. 1988-tól az MDF országos választmányának tagja, 1990 és 1994 között külügyminiszter. 228 Antall József - Jeszenszky Géza: Az új kormány köszönti a nyugati magyarságot! Nyugati Magyarság, 1990. március-május, 1. 229 Töttösy Ernő: Én nem vagyok magyar? Nemzetőr, 1990. május, 1, 6. Juhász László korábban már idézett értékelésében az emigránsok esetleges gazdasági jelenlétét/szerepvállalását és annak az új magyar kormány általi nem kellő elősegitését is elemezte: „Mit tehet a nyugati magyarság annak érdekében, hogy a politikai fellendülés nyomán a gazdasági javulás is megkezdődjék? Mindenekelőtt a nyugaton befutott magyar gazdasági 66
