Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
± A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán fontos írásában az új Magyarország előtt álló számos problémát felsorol: a társadalmi közönyt, a régi, biztonságos rend visszasírásának lehetőségét, valamint a nyugatos változások természetes következményeként növekvő munkanélküliséget és elszegényedést.203 Borbándi Gyula maga is óva intette az emigrációt attól, hogy a változásokkal kapcsolatban saját szerepét túlértékelje: „Triumfálásra azonban nincs joguk, mert ami megvalósult, és ami elindult a megvalósulás útján, azt nem ők vívták ki, annak útját nem ők egyengették. A magyarországi változásokat a magyar nép kényszerítette ki.”204 A nyugati magyarság szerepét vizsgálók szinte egyáltalán nem számoltak azzal, hogy a közép-európai rendszerváltások következtében megoldódna a határon túlra szakadt magyarság problémája. Okkal feltételezték, hogy ügyükben továbbra is szükséges lesz a nyugati lobbitevékenység. A kérdést leghosszabban az egy évig Egyesült Államokban tartózkodó Duray Miklós elemezte az 1989-as Itt-Ott Találkozón. Duray kendőzetlen őszinteséggel vallott az elmúlt egy évben általa tapasztaltakról: az emigráns szervezetek hibáiról, azok kijavításának és a továbblépésnek a lehetőségeiről. Elengedhetetlennek nevezte egy egyetemes felelősségtudatra épülő, nem csupán Erdélyre fókuszáló kisebbségpolitika kialakítását. Ennek legfőbb eszközei a befogadó országok társadalmába való beépülés, a követelések összehangolása az érintett Kárpátmedencei magyar közösségekkel, és valamiféle tömegbázis felsorakoztatása az effajta politika mögé. „Az emigrációra sokkal több feladat vár a jövőben, mint eddig bármikor. [...] Úgy gondolom, hogy e program megvalósítása nem csak új célt és új értelmet adhat a nyugati magyarságnak. Ez így csupán öncélú program lenne. Erre nekünk otthon, kisebbségben élőknek van életbevágó szükségünk.”205 A Magyarország és Közép-Európa irányába forduló tekintetek korszakában kevesebb figyelem vetült a Nyugaton élő magyar közösségek helyzetére és arra, hogy mindezt hogyan befolyásolja egy kedvező otthoni változás. A bécsi Hanák Tibor206 arra figyelmeztetett: a Nyugaton élők nagy része az otthoni rendszer radikális megváltozása esetén sem fog hazamenni, ez a tömeg pedig jogosan igényli „saját értelmisége részéről a fokozott kulturális gondoskodást”. 203 Hellenbart Gyula: Kutyából szalonna? Új Látóhatár, 1989. március, 76-80. 204 Borbándi: Haza és emigráció, i. m. 1989, 1-2. 205 Duray Miklós: Visszapillantás a harminc ezredik mérföldről. Előadás az MBK 1989-es, augusztusi konferenciáján. Itt-Ott, 1990/1, 21-29. 206 Hanák Tibor (1929-1999): Filozófus. 1949-ben hagyta el az országot. 1966-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1980 és 1984 között a Bécsi Napló alapító főszerkesztője. 60
