Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A politika polarizálódása vétójogával élve a Fidesz megakadályozza az EKA kompromisszumos megoldási javaslatának a Nemzeti Kerekasztal elé kerülését. Az Antall József által előterjesztett kompromisszumos javaslatot az EKA öt tagszervezete (MDF, Néppárt, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Párt, Bajcsy Zsilinszky Társaság) támogatta, azaz többségi vélemény alakult ki, ám annak kinyilvánítását vétójával élve az SZDSZ és a Fidesz megakadályozta. Az esti órákra megmerevedtek a frontvonalak az Ellenzéki Kerekasztal ülésén. Antall József végérvényesnek tekintette az ellenzék szétszakadását, kérdésesnek pusztán az látszott, hogy miképpen kerül ez a nyilvánosság elé. A szabad demokraták javasolták, hogy az EKA két ellentétes véleményét tárják a Nemzeti Kerekasztal elé, jelezve, hogy az ellenzéknek nincs közös álláspontja a köztársaságielnök-választás kérdésében. Ezt a megoldást a többség elutasította. Antall javaslata az volt, hogy az EKA a Nemzeti Kerekasztal következő középszintű politikai egyeztető megbeszélésén jelentse be, mely szerint az ellenzéknek nincs közös álláspontja a köztársaságielnök-választás formájáról, ezért az nem tud a közös megállapodásba bekerülni. Ezzel viszont a szabad demokraták nem értettek egyet, mivel a Köztársasági Elnöki intézménynek az alkotmánymódosítási javaslatokba történő bekerülését fontosnak tartották. Szünetet rendeltek el, melynek értelmét az adta, hogy a szabad demokraták egyeztetési javaslatot kívántak a Fidesszel megbeszélni, érezve, hogy bűnbakként kerülnének megjelölésre a tárgyalások utáni sajtóhírekben. Az esti órákban Antall József terjesztett elő egy új javaslatot, mely szerint az alkotmánymódosításba olyan szöveg kerüljön, hogy a választásokig ideiglenes köztársasági elnököt bízzanak meg, az újonnan megválasztott országgyűlés válassza meg a végleges köztársasági elnököt. Antall javaslatát elfogadták, mivel az alkotmánymódosításba ez által bekerülhetett a köztársasági elnöki intézmény, ami megfelelt a Fidesznek is, mivel nem kötötte meg az új képviselőtestület kezét, és a szabad demokratáknak is, mivel az ideiglenes elnök nem kapott olyan jogköröket, mellyel a választásokat befolyásolni tudta volna. Az ellenzéki szétszakadás tehát elmaradt, azaz inkább csak elodázódott. A végérvényes elválás pillanata az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 15-ei ülésén következett be. Újabb kompromisszumot kellett volna hozni. Az MSZMP Központi Bizottsági ülése 1989. szeptember 1-jén ugyanis határozott arról, a köztársasági elnöki intézményt az alkotmánymódosítási javaslatban szerepeltetni kell, az elnökválasztást legkésőbb az országgyűlési képviselőválasztások időpontjában meg kell tartani, és népszavazással kell az elnököt megválasztani. A Nemzeti Kerekasztal egyeztetésén Pozsgay Imre 207
