Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A politika polarizálódása legyen ugyan elnök a választások előtt, ám annak hatalma ne terjedjen ki a kormányzásra, ugyanakkor féke lehessen egy fegyveres testületek által kierőszakolt beavatkozásnak. Az Ellenzéki Kerekasztal augusztus 29-ei ülésére azonban a szabad demokraták erőfelmérő tervvel érkeztek. A nyár folyamán előrehozott országgyűlési képviselőválasztások zajlottak, melyeket az MDF képviselőjelöltjei nyertek meg. A Demokrata Fórum ismertsége, népszerűsége messze meghaladta a szabad demokratákét. Érzékelték, hogy az Ellenzéki Kerékasztalban - elsősorban Antall József szakértelme és politikai érzéke miatt - is elveszítették addigi befolyásukat. A Kerekasztal már teherré vált számukra, szabadulni akartak belőle, de ugyanakkor nem akarták magukra vállalni a szakítás előidézőjének vádját. Stratégiai céljuk a választások utáni kormányban való részvétel volt, ám úgy vélték, a kompromisszumokra törekvő Antall József nem velük, hanem az úgynevezett nemzeti táborral keresi az együttműködést. Antalinak Pozsgayval kiegyensúlyozott kapcsolata volt, melyből az SZDSZ kirekesztve érezte magát. Frontális támadásra szánták el tehát magukat, s ehhez megnyerték a fiatal demokratákat is. A szabad demokraták nevében Kis János és Tölgyessy Péter érvelt amellett, hogy a köztársasági elnököt csak az újonnan megválasztott országgyűlés válassza meg. Elutasították a közvetlen, azaz népszavazási megoldást abból kiindulva, hogy egy népszavazás mindenképpen Pozsgay Imre megválasztását eredményezné. Azzal érveltek, hogy elképzelhető a választások után olyan megoldás, mely szerint a kommunisták adják az államelnököt és az ellenzékiek a kormányfőt, ám mindezt csak a választások után. Az SZDSZ bejelentette az EKA ülésén, hogy semmiképpen nem tudja elfogadni az országgyűlési választások előtti köztársaságielnök-választást, amennyiben azt az Ellenzéki Kerekasztal többsége támogatná, élni fog vétójogával, azaz megakadályozza az EKA álláspontjának ismertetését a Nemzeti Kerékasztalnál. Az Ellenzéki Kerekasztal alakulásakor ugyanis elhatározták az alapítók, hogy az EKA tagszervezetei kompromisszumos javaslatokat próbálnak kidolgozni, azonban meghagyták a szervezetek azon jogát, hogy vétó emelésével bármelyik megakadályozza a többségi ellenzéki álláspont nyilvánosságra hozatalát. A szabad demokraták a végsőkig próbálták kiélezni a Nemzeti Kerékasztalnál az MSZMP beszorítottságát. Azt vélelmezték, ha az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadja el az állampárt köztársaságielnök-választásra tett javaslatát, akkor az MSZMP megszakítja a tárgyalásokat, és a társadalom 205