Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” régen csakis a veszteséget láttam, egyre megnyugtatóbban látom a nyereséget is: figyelmetek, áldozatkészségtek, kultúrátok sarkalló erővel hat ránk, otthon. Mondhatnám azt is, hogy a magyarság [...] a veszteségeiből építkezik. Ez az esztétikai létezés, ha lenyűgöző és kalandos is - életveszélyes. Az esztétikai létezés sávjárói nekünk ismét vissza kell térnünk a történelmi létezésébe. Tudjuk, a nemzet: közös ihlet, mint ahogy József Attila mondta, de készenlét és szellemi-lelki koncentráció is. Közietek való forgolódásom minden percét ennek a koncentrációnak az izgalma forrósította át.”28 Lakiteleken a Nyugaton élő magyarok közül az éppen Magyarországon tartózkodó Püski Sándor vett részt és szólalt fel.29 A nyugati magyarságra általában jellemző mértéktartással ugyan - „mint ideiglenesen, de már hosszú ideje külföldön élő magyar” nem szeretné a hozzászólások elvi részét szaporítani -, de felajánlotta a tanácskozás jegyzőkönyvének és a hosszú évekkel korábban kezdeményezett Hitel folyóiratnak egy szabadon választott otthoni kiadóval való közös kiadását.30 Az 1970-ben az Egyesült Államokba érkező Püski Sándor és családja már a megelőző években is komoly szolgálatot tett 28 Csoóri Sándor: Levél. Nyugati Magyarság, 1987. október-december, 3. 29 Püski Sándor (1911-2009): Könyvkiadó. A Magyar Elet Könyvkiadó alapítójaként a két világháború közötti népi irodalom legfontosabb kiadója. 1970-ben hagyta el az országot, 1975-ben New Yorkban megalapította a Püski Kiadót. 1989-ben tért haza, és itthon folytatta a kiadó tevékenységét. Püski hivatalos tartózkodási engedéllyel alapította meg amerikai kiadóját, így a szó valódi értelmében nem volt emigránsnak tekinthető, de kétségtelenül a nyugaton élő magyarság véleményének egyik markáns megjelenítője volt. 30 Lakitelek, 1987 i. m. 1991, 93. Az első lakiteleki találkozó jegyzőkönyvét végül csak a rendszerváltás után, 1991-ben adták ki először, nem Püski Sándor kiadásában. A Magyar Demokrata Fórum elsőként megpróbálta kihasználni a (hivatalos) nyilvánosság itthoni csatornáit, hogy a megfogalmazott üzenetek minél nagyobb közönséghez érhessenek el. Az egyik első terv a Művelődéskutató Intézettel való együttműködés volt. A Püskivel való szoros kapcsolatot a későbbiekben is fenntartotta a Fórum. Egy III/I-es jelentés 1988 márciusában adott hírt arról, hogy emigránsok az Egyesült Államokban kampányt akartak indítani a Hitel megjelenése érdekében. Az MDF vezetőinek kikötése az volt, hogy „ez ügyben minden kezdeményezésnek Püski Sándortól kell kiindulnia”. Püski 1988 szeptemberében nyithatott újra könyvkiadót Budapesten, az ISIS kisszövetkezet keretei között Eötvös Kiadó névvel. A megnyitó díszvendége Faludy György volt. Az 1988 novemberében elinduló Hitelt e kiadó jelentette meg, Püski kezdettől a lap szerkesztőségének tiszteletbeli tagja volt. (ld. Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Szerk. Riba András László, Szekér Nóra. Lakitelek, 2017, Antológia Kiadó, 28-34. RETÖRKI Könyvek; ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Demokrata Fórum” I. III/I-63-63/1 (1988. 03. 30.), 119; Püski Sándor élete hagyatékának tükrében, III. 19
