Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
1 A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán a népi gondolkodás aktuális otthoni képviselőinek bemutatásában.31 Hogy részvétele és felszólalása nem volt következmények nélküli - és hogy a hazai hatalom is csak mérsékelten változott hamar kiderült: egy hónappal később tervezett hazautazását késleltették, hosszú, többórás kihallgatásnak vetették alá, és - aligha függetlenül a jegyzőkönyv megjelentetéséről szóló bejelentéstől - megmotozták.32 A lakiteleki találkozó felszólalásainak tartalmát - a kijuttatott feljegyzések alapján - számos emigráns lap hosszan ismertette. Az addig szokatlan, „fórum” formájú szerveződés értékelése nem volt egyhangú: a Katolikus Magyarok Vasárnapja zajosan, a Bécsi Napló csendesen méltatta az eseményt, a Nyugati Magyarság tárgyszerűen tudósított róla, míg a Nemzetőr és az Irodalmi Újság határozottabb kritikát is megfogalmazott. Stolmár G. Ilona szerint a találkozó és az, hogy valami megmozdult Magyarországon, az emigrációra azt a feladatot rója, hogy meghallja a demokratikus követeléseket, és egységesen támogassa a demokratizálás folyamatát.33 Dávid István a Bécsi Naplóban hangsúlyozottan kezdetként értelmezte a Lakiteleken történteket, úgy vélve: „Magyar ügyben mindenkivel szóba állunk” (1970-2009). Szerk. Püski István, Gulay István. Budapest, 2016, Püski, 283.) 31 Püski Sándor két kiadványa különösen erős reakciókat váltott ki az itthoni hatalom köreiből, mindez pedig a szerzőkre nézve is következményekkel járt. Duray Miklós Kutyaszorító című, a felvidéki magyarság sanyarú sorsát bemutató kötet és Csoóri Sándor hozzáírt, Kapaszkodás a megmaradásért című előszava Csoórinak szilenciumot, Püskinek Magyarországra való beutazási tilalmat jelentett 1983-ban. Három évvel később Csurka Istvánt Az elfogadhatatlan realitás című, többek között a monori tanácskozáson elhangzott beszédet és nyugati előadásokat is tartalmazó esszékötetének Püski általi kiadása miatt érte publikálási tilalom. 32 A ferihegyi repülőtéren megmotozták és kihallgatták Püski Sándort. Irodalmi Újság, 1988/1, 4. A két esemény között Lezsák Sándor is összefüggést vélt felfedezni: szerinte Püskit azért kutatták át alaposan, hátha megtalálják nála a „lakiteleki anyagot” - jelentette a költőre ráállított „Nagy Márton” fedőnevű ügynök. Annak érzékeltetésére, hogy a belügy információi nem voltak teljesen légből kapottak, álljon itt Szeredi Pál Püski Sándorról írott kötetének egy részlete: „Püski október közepén valóban találkozott Csurka István lakásán a lakiteleki szervezőkkel, s felajánlotta, ha elkészülnek a szöveganyag gépelésével, akkor ő azt magával viszi, s Amerikában elvégzi a nyomdai előkészítést, majd hazahozza a kinyomtatásra. A szöveg gépelésével azonban nem végeztek, ezért nem volt Püskiéknél kézirat...” (In: „Nagy Márton” jelentése Nagy Lajos rendőr századosnak (1987. 11. 29.). ÁBTL „Nagy Márton”, M-42061/1, 233-234; Szeredi Pál: Püski Sándor. Politikai életrajz. Pilisszentkereszt, 2016, Barangoló, 216.) 33 Stolmár G. Ilona: „Hazánk nem maradhat jelen helyzetében”. Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1987. 11. 01. [6-7], 7. 20
