Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán szeptemberi Lakiteleki Nyilatkozat tartalmával (amelynek megalkotásában Für Lajosnak elévülhetetlen érdemei voltak). „Kiindulnunk abból kell, hogy a magyarság, mint népközösség, történelmének egyik, vagy éppen legsúlyosabb válságába sodródott. [...] Biológiai erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, a köznormák és kohéziós kapcsok meglazultak, szétestek, magyarságtudata eltorzult és megdöbbentően hiányos, etnikumát példátlan széttagoltság sújtja. Hiányzik a demokratikus politikai struktúra, amelynek pluralista rendszerében öntevékenyen, gyorsabban láthatna hozzá a bajok orvoslásához. Nem lehet kétséges: megmaradásának és megújhodásának ügyére kell koncentrálni legjobb erőinket - otthon, a kisebbségben és a nagyvilágban egyaránt” - fogalmazott a svájci Magliasóban.25 Csoóri Sándor26 néhány hónappal később, a lakiteleki találkozó időpontjára eső amerikai előadásain „megviselt, kapkodó, ideggyönge országról” beszélt, ahol „nemcsak az ingek izzadnak át, hanem a lelkek is”. A magyarság „túlhajszolt, zilált közösség”, amely nem társadalom, „csupán államképződmény, szelíd, de ravasz függések szövevénye, amelyben senki se teremthette meg a maga hiteles arcát a nyilvánosság előtt”. A gazdasági problémákat nem vitatva azok elé helyezte a közösségek, a nemzet belső lelkületének válságát, „a magyarság önvesztésének századok óta tartó makacs folyamatát”. „A magyarság ritkán volt ilyen levert helyzetben” - állapította meg.27 Csoóri hazatérve levélben üdvözölte a nyugati magyarság tagjait - a rövid, köszönő és méltató írás már felfogható a cselekvés lázában égő itthoniak felől érkező, a közös program megvalósításában való részvételre való felkérésként is: „S ha a hazától való távozástokban 25 Für Lajos: Kétfelé nyitott szem. Hogyan látják Magyarországon a Nyugaton élő magyarságot és mit várnak tőle? Új Látóhatár, 1987. szeptember [281-296], 290-291. A Lakiteleki Nyilatkozatban mindez a következőképpen hangzott: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe.” A Protestáns Szabadegyetemen természetesen megjelent a különböző nemzetrészek közötti együttműködés fontossága, míg a Lakiteleki Nyilatkozatba bekerült ezeken kívül egy rövid, a gazdasági helyzetről szóló mondat is. In: Lakitelek, 1987 i. m. 1991 [177-178], 177. 26 Csoóri Sándor (1930-2016): Költő, író. Az MDF szervezője-alapítója, 1988 és 1993 között elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, majd főszerkesztője. 1991 és 2000 között a Magyarok Világszövetsége elnöke. 27 Csoóri Sándor: A nemzet mi vagyunk. Itt-Ott, 1987. július-szeptember, 12-21. 18
