Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
-L A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál közös erőforrások Üzemszerűen kiszolgálják ezt az árutermelést. Persze jelentős szerepe volt a sikerekben a magyar mezőgazdaság szerencsés piaci helyzetének. A KGST az elfogadható minőségű termékeknek korlátlan felvevője volt, és az 1970-es évek második felétől a konvertibilisexport-kényszer miatt az állam minden olyan terméket támogatott, ami eladható volt a minőségigényes nyugati vagy arab piacokon.27 Kétségtelen, hogy az 1960-as évek elejére befejeződött kollektivizálás után a magyar mezőgazdaság jelentős, elsősorban azonban mennyiségi eredményt ért el. Az agrárágazat sikerei azt jelentették, hogy a többi szocialista országhoz képest magas színvonalon biztosította a hazai élelmiszer-ellátást, a termelés egyharmadát exportálta, továbbá az 1980-as évek közepéig a termelés mennyiségi mutatói világszínvonalúak voltak. Azonban „az 1980-as években a viszonylagos pozitív teljesítmények mellett olyan összefüggő üzemszervezeti, pénzügyi-hatékonysági, értékesítési, termékszerkezetbeli és versenyképességi problémák jelentkeztek, amelyek megkérdőjelezték az addigi fejlődési út folytathatóságát.”28 A krízis, és ami mögötte van Az 1980-as évek közepére a mezőgazdaságban is egyértelműen érezhetővé váltak a válságjelek. Ez jórészt felkészületlenül érte az érintetteket. Saját sikertudata és az a tény, hogy a hazai és a KGST-piacon védett helyzetben van, elfeledtette például azt a tényt, hogy a gabonatermelés kivételével minden terméket drágábban állít elő, mint piaci konkurensei.29 Általános jelenség volt, hogy a mezőgazdasági szervezetek 1982 után egyre inkább csökkentették beruházásaikat, sőt sok szövetkezet arra kényszerült, hogy a működéséhez szükséges forgóeszközöket vagyona eladásával, állóeszközei és tartós forgóeszközei leépítésével pótolja. Ettől kezdve folyamatosan meghaladták az agrárszféra befizetései a kapott támogatásokat. Ez aztán például az 1989-es évben már azt eredményezte, hogy 26 milliárd forint volt a jövedelem a mezőgazdaságban, 27 Juhász Pál: Agrárium a Kádár-korban. In: Távolodás és közelítések. Rendszerváltás és Kádár-korszak. Budapest, 2008, Kossuth Kiadó, 220. 28 Dr. Herbst Árpád: A tulajdoni és szervezeti viszonyok átalakulásának főbb jellemzői a magyar mezőgazdaságban, 1990-1998. Doktori értekezés. Gödöllő, 2000, Szent István Egyetem, 29. https://szie.hu/file/tti/archivum/Herbst_Arpad_ertekezes.pdf (utolsó letöltés: 2020. 04. 21.) 29 Juhász Pál: Zsákutcában van-e a magyar mezőgazdaság? In: Medvetánc, 1998/1, 207. 156
